Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

5. Rétek Bentai-dűlő. A Zanovet és Krately, továbbá a Dugacska és Od putai szántóföldek között. Délről a battai határnál kezdve, északnyugati irányba nyúlik, — előbb tó, most lecsapolás után jó minőségű rét, — nevét bírja a felette levő Bentai-majorságtól, hol e szó értelme is kifejtetett. Szelistye-dűlő, a Velika dionicza és Kamenya-dűlők között, délről a Bentai rét és északról a Fekete Sas szomszédságában. — Szelistye magyarul faluhelyet jelent, s mivel a nép hite szerint itt hajdanában falu volt, azért nyerte „Szelistye" nevét. Kamenya-dűlő. A Kamenyai szántóföldek aljában és a Szelistyei rétektől a Bentai csatorna választja el. Nevét illetőleg a hasonnevű szántóföld dűlőnél felhozottak erre is alkalmazhatók. Slana Bara-dűlő, magyarul Sós tavat jelent. Fekszik a fehérvári országúton felül a Bile gustei dűlő mellett, salétromos és vizenyős természetéből származik neve. 6. Legelők Bara-dűlő — a Szlana bara dűlő átellenében, a fehérvári országúton alul, a tétényi határ és Duna mellett. A Duna-kiöntések miatt nagy része gyakran tavat képez, azért neveztetik „Bara"-nak, mely szó magyarul tavat jelent. 7. Erdők Az egész erdőség egy szóval Suma = erdő néven fordul elő, s egyik része, mely Bia és Törökbálinttal határos és fiatalabb, neveztetik Mlada Suma = fiatal erdő, az alsó része Erlakovacz felől pedig mely öregebb: Stara Suma = öreg erdőnek. 8. Sziget — Érd községnek alsó része, és a dunai szőlők szomszédságában nyugatról és északnyugatról, a Bara legelővel északról, délről és keletről a Dunával érintkezik. Hajdanában a Duna körülfolyta, most már az úgynevezett Kis-Duna beiszapolása miatt egészen száraz, és csak áradás alkalmával follya körül a Duna, de ekkor a sziget maga is víz alatt áll. Az itt elősorolt dűlők az uradalom által behozott váltórendszer

13 s a most befejezett tagosztály

1/1 következtében régi területüket s alakjukat elvesztvén, a közeljövőben valószínűleg elnevezésük is nagyrészben változni fog. — Világos jele ennek már az is, hogy az uradalomnak eddig szétszórt birtoka a martonvásári határ mentében levő több dűlőkön egy tagba hasíttatván ki, ott most egy puszta épül, s ha elkészülve nevet nyer, az az egész területre bírand érvénnyel, s az egyes táblák számokkal bírandnak. Kelt Érden, 1864. május hó 31-én. Érdy József jegyző Jegyzetek 1 Érd az 1784—87-es II. József-kori összeíráskor már mezővárosként szerepel (Móra M. FMTÉ 5: 320.). 2 Az első ismert okleveles adatunk Érdről 1240 körüli időkből van, a helység neve Érdy, Erdu, Erdi alakban. Az érdi templomnak és plébániának első ismert okleveles emléke 1468-ból. :t Potentiana — ld. Batta 2. jegyzetet! — Kézai krónikájában a rómaiak városa, valójában Matrica nevű római katonai táborhely. 4 A délszlávok betelepülése több hullámban történt. Az első az 1420-as években volt, majd Mátyás korában. Részben a Brankovics család itteni uradalmaiban települtek meg — így a Csepel-szigeten (és Érden is), de kisebb csoportjaik is jöttek menekülve (Magyarország története, I. 124.). — Magyar lakossága a 15 éves háború idején elpusztult, helyére délszlávok települtek. Az első telepesek a XVII. század húszas éveiben katolikusok voltak (ld. Jenéi: VEAB I: 191.), a görögkeleti szerbek később jöttek. Az 1693—1711 közötti nagy népmozgásra az első utalás az érdi rácok folyamodványa: „Érdet és Ercsit megszállottuk a budai urak engedelméből" (VEAB 97.). Az atyáskodó Habsburg uralom szívesen növelte telepítésekkel az elapadt lakosságot, de itt a földesúr, Szapáry nem engedte meg a letelepülést. Ennek ellenére Érd is azok közé a Duna menti községek közé tartozik, melyek 1696-ban tiszta rác községnek számítottak. A XVIII. században az elköltözött rácok helyére németek települtek be. 5 A „via regia postaié" mellett a XIX. század első évtizedében megtalálták az érdi, battai és ercsi uradalmak területén a régi római út maradványait is. <; Kutyavár alatt a Budapest—pécsi vasút építése alkalmával római kocsi maradványait, bronzedényeket, tábori felszereléseket találtak (Károly IV: 106.). 14 Fejér megyei történeti évkönyv 11 209