Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

begacz, csepelyi lakos illírül: Csepelyacz, — tehát valószínű, hogy Érdlakból is igy keletkezett Erlakovacz. A gróf Illésházy János által ide épített majorságból csak egy alacsony rossz cselédlak és egy régi istálló áll még fenn, a többi ott meglevő alkalmas épületeket herceg Battyány Fülöp volt földesuraság 1830. év körül építtette. e) Ilka-major alig 5 éve, hogy építtetett báró Sina Simon mostani földesuraság által, s egyik leányának nevét nyerte. — f) Kutyavár — egy vadászlak az erdő szélén, regényes tájékkal, hol egy régi épület maradványa most is látható. — Herczeg Battyány Fülöp volt földesuraság mintegy 25—30 évvel ezelőtt ezen vadászlakot megnagyobbítva kijavíttatta; kerítésfalába bele foglalván a most is látható régi falmaradványt.

0 Kutyavár neve onnét származik, hogy Mátyásnak, a nagy magyar királynak, ezen helyen — Budától mintegy jó két mértföldnyire, — vadászatra szánt ebei tartattak. A most is fennálló régi fal azon épületnek maradványa, hol a nagy király vadászati kedvét töltendő, hagyomány szerint többször időzött. g) Benta majorság — előbb a gróf Illésháziak idejében egy patakmalom és molnárlak, — herceg Battyány Fülöp volt földesuraság azonban 1830—1840 körül — miután a malom vize még e század elején lecsapoltatott, ide még egy épületet emelvén, majorsággá alakította. Benta neve illír szó, s magyarul egy, a víz kiáradását akadályozó földgátot, vagy partot jelent, mely jelentőség helyi fekvésének meg is felel, mert a most alatta elterülő rétség egy, még 1783. évben készült térkép szerint tó volt, — mely tóba a Bia felől Sóskút és Tárnok mellett csergedező folyócska ömölvén, többször vízáradásokat is okozott. h) Fekete Sas fogadó a Buda—Fehérvár-i országút mellett, a tárnoki vasútállomás átellenében. Építtette gróf Illésházy János 1760—1770 körül. A fogadó tőle Fekete Sas címet nyervén, azt most is bírja. — E fogadó mellett van 4 zsellérház, melyet valószínűleg a fogadóbérlő biztonságára ugyancsak a címzett gróf úr telepített e helyre. i) Csillag csárda. — Ezt is gróf Illésházy János építtette 1760—1770 év körül, — s Csillag címe után nyerte nevét. A hajdani bérlők álladalmi sóárulási jogot is bírván, az érdi lakosok illírül közönségesen most is Solará-nak nevezik, mi magyarul só-házat jelent. — Nevezték e csárdát még Hideg csárdának is, de ezt valószínűleg az utasoktól egykori elhagyatottsága miatt nyerte: s e név már nem használtatik. — 7. Érd község és a hozzá tartozó puszták, s majorságok területén különféle miveletű dűlők lévén, ezeket illetőleg mívelési ág szerint amint következik: 1. Szőlő dűlők: környezik Érd községet, közvetlen délkeleti oldalán a házak mellett kezdve délnek, délnyugot és nyugotnak. — Duna-dűlő — nevét nyerte a Dunától, melyre keleti irányban ledül. Sánczi-dülő a battai határral szomszédos, s a Duna folyó és Duna-dülő felett emelkedő hegynek lapályos tetején terül, — nevét nyerte egy ott máig is látható régi római földsáncolattól." Megyunka dűlő — keletről a fentebbi Sánczi-dűlővel, délről a battai határral, nyugotra a hasonnevű szántóföldek s északról a Hegy-dülővel szomszédos. — Illír nevét nyerte azon hűn halmoktól, melyek területén máig is láthatók. Megyunka magyarul: halmok közti térséget jelent. Ezen térségen volt Attilának a rómaiakkal nevezetes csatája.

8 Hegy-dülő, — németül Bergried, az illírek Berdó néven nevezik. Délről a Megyunkai és Sánczi szőlők, nyugotról a Zanoveti-földek, északról a Gyormaszürüskertek, s keletről a község felett emelkedő hegyre dűl, ezen hegytől nyerte elnevezését. Uzmajovácz-dűlő. Délről a gyormai ut, nyugotról az eddigi urasági földek, északról a becsanaczi szőlők, keletről a gyormai szürüs kertek és a községgel határos. — Neve illír hangzású, s onnét származtatják, hogy területének nagy része egy völgybe nyúlván be, a tavaszi elfagyásoknak kitéve van, s a fagy többször a termést elrontja, elveszi. — Uzma illír szóból ered, s magyarul elveszi jelentőséggel bír. Becsanacz-dűlő, délről az Uzmajovacz, nyugotról az eddigi urasági földek, északról a Sumár legelő, keletről a község szomszédságában. Neve ezen illir szóból ered: becsa = nagy edény. Becsanacz magyarul Nagyedényest jelent, valószínűleg az ottani bő szüretről. 2. Szürüs kertek Gyormai szürüs-kertek az uzmajovaczi szőlők egy része és a község felett emelkedő hegy tetején. Gyorma illír szó s magyarul: két hegy között lévő feljárásra használt mélyedést jelent, Mivel ezen szürüs kertekbe ily mélyedésen jutni fel, ezen mélyedéstől nyerte Gyorma nevét.