Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné
gési dűlő — a falu alatt hajdan, míg a Sárvize szabályozva nem volt," egy rész ingoványos marhajárás, más rész pedig nádas és sásas hely volt, a marhák, lovak és szárnyas vadak zajongásaitól Bőgésinek nevezték. Fekvése Aba helység délnyugoti részén, a szomszédos Sárkeresztur helység határa mellett van. Nagy Sziget az abai határbeli Sárrétjében legterjedelmesebb sziget, ahol szénakaszáló és szántóföldek voltak azelőtt is, míg a Sárviz szabályozva nem volt. Fekszik az Abai határ délnyugoti részén, Sárkeresztur és Nagyláng községek határai mentében. Szent Mihály Sziget n az abai határ délnyugoti részén, a Sárrétében emelkedett dombos hegy, hajdan falu lehetett, amit az ott talált sok épületalapzatok, kövek, embercsontok bizonyítanak. Vióhegyi dűlő VA a monda szerint a kurucok és labancok ott egyszer nagyszerűen viaskodtak. Fekszik Aba helység határa nyugoti részén a szomszédos Nagyláng község és Szent Ivány puszta határai mellett. Bor Sziget az abai határ nyugoti részén, a Sárrétében egy emelkedett hely. Erről a nép száján az a monda él, hogy még a török idő alatt egy Bor nevezetű abai parasztember, — ki azon földet mint jobbágy használván, — ott egyszer egy török holttestet talált. Az itteni török parancsnok tehát azon a Bor nevű emberien vette meg a vérdíjat, 1 ' 1 a föld birtoklásában azonban okmányilag megerősítette. Ezen szigetet azon Bor nevű embernek utódai bírták, mindaddig, mig a Sárrété szabályozva nem lett, amidőn a földesuraságok ahelyett másutt adtak nekiek földet. Fekszik Aba helység határa nyugoti részén, Nagy Láng község határa mellett. Csothalom vagy Csonthalom a falu mellett kelet felől egy dombos hely, a szentágotai úgynevezett Garda tóhoz mintegy órányi járásra fekszik. Erről azt regélik, hogy amidőn Korvin Jánost a magyarok királynak meg nem választották, egy kis sereggel Dalmácia felé utazott, Báthory és Kinizsi a királyi hadakkal utolérvén, seregével együtt széjjelverték. Fekszik Aba helység mellett keletre, a helységtől mintegy két dűlőföldnyire. 1 "' Kajtor hidi dűlő a kajtori puszta és az abai határ szélén lévő hídról veszi néveredetét, mely a pákozdi és Velencei tóból eredő, Börgönd, Báránd és Kajtor pusztákon, valamint az abai határban keresztülfolyó és a sárvízi Nádor csatornába ömlő Éren van építve. Fekvése Kajtor puszta határa déli része mellett. Bika gát még most is a Sárrétjében látható hosszú földhányás. Erről az a monda él a nép szóján, hogy a török időben Abán lajkott egy török parancsnok, kinek többízben a Sárrétjén át a szomszéd helységbe, Soponyára kellett utaznia (ahol szinte parancsnokolt és egy nő kedvese is ott lakott). A sárré'tjébeni ingoványos és posványos nehéz úton ez töltést, vagy amint akkoriban nevezték, gátat csináltatott a kényelmesebb járhatás végett, s a nép azon gátat elnevezte Bikagátnak. Fekszik az abai határ nyugoti részén, a szomszédos Nagy Láng és Soponya községek határai mellett. Tótlik homokos tér. Szent iványi pusztán ezelőtt még 50 vagy 60 esztendővel a pusztában többnyire felsőmegyei tótokkal végeztették a mezei munkát, kik többnyire a munkahelyen tanyázván, ernyhelyül 10 ott gödröket vagy likakat ástak. Fekszik szentiványi puszta délkeleti részén, Aba helység határa mellett. Dekeny szentiváni pusztában egy emelkedett homokdomb. Ezen név eredetéről semmi tudomás sincs. Fekszik szentiványi puszta déli részén, Aba helység északnyugoti határvonala mellett. Erzsébet sziget szentiváni határban, a Sárrétjében egy emelkedett hely. Hajdan falu volt, mutatják az ott talált templom és más épületalapok. Fekszik szentiváni puszta délnyugoti részén, Aba helység északnyugoti határszéle mellett. Büdös tó kis tófenék a szentiváni határban, a Sárrétjében. Neve a benne lévő sziksavas büdös víztől. Fekszik a szentiváni határ nyugoti részén, az abai északnyugoti határ széle mellett. Kása domb egy kerekded domb a szentiváni határban, a Sárrétjében. Néveredete nem tudatik. Fekszik a szentiváni határ délnyugoti részén, az abai határ északnyugoti felén. Bőgöd a szentiváni határban a Sárrétjében. Mint az öregebb emberek állítják, még a múltszázad elején falu volt, egy tűzvész által elpusztulván, lakosai a környüllevő falvakba elszéledtek. Most kaszáló és szántóföld. Fekszik a szentiváni határ északnyugoti részén, Nagy Láng község keleti határszéle mellett, közel a Nádor csatornához. Ángyi hegy 17 egy jókora kerekded domb, az öregebb emberek azt beszélik, hogy a mellette levő és elpusztult Bőgöd falunak szőlőhegye volt, ami onnét bizonyos, hogy a hegynek déli oldalán még nem rég is, vadon szőlővesszők voltak láthatók. Fekszik a szentiváni határ délnyugoti részén, az abai határ északnyugoti széléhez közel. Csersziget a szentiváni határban a Sárrétjében, a Nádor csatorna mellett, egy emelkedett helyen ültetett egynéhány darab élő cserfától vette neve eredetét. Fekszik a szentiváni határ északnyugoti részén, a szomszédos Pötölle puszta délnyugoti határszéle mellett. Patkánysziget a szentiváni határ Sárrétjében. A Sárrétje fennállásakor ott sok vizi patkány tanyázott. Fekszik a szentiváni határ északnyugoti felén, a szomszéd Pötölle puszta délnyugoti határszéle mellett. Vesszős tó egy jókora íorrásos tó a
