Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. Hungarie novae geographico-historica. Pars secunda transdanubiana. Fordította és bevezette Prokopp Gyula

Ha valahol, úgy itt valóban kiváló az állattenyésztés. A hatalmas mezőségeket ugyanis az állattartásra tudják a leggyümölcsözőbben használni. Jelentős itt a magyar fajta marhák tenyésztése. Nemcsak bőséges és kövér legelőkben, valamint sós vizekben gazdag ez a vidék, hanem — mint már említettük — sok helyen maga a föld is sót ád. Az állatok télen-nyáron a mezőn vannak, jól gyarapodnak, és hasonlóvá lesznek azokhoz, amelyek erdős vidéken nevelkedtek. — Kiváló a lótenyésztés is. A magyar fajtát tenyésztik, amely kevésbé alkalmas a teherhúzásra, viszont gyorsaságra a pegazusokhoz'

1 hasonló, mert inkább kecses termetű, mint kövér. Ha hozzáértéssel idomítják őket, a bosnyák lovakhoz lesznek hasonlók. Lóvásárt leginkább Űrnapján és Kisasszony-napján szoktak tartani úgy Győrben, mint egyebütt. — A juhok másfajták, mint a Magyarországon otthonos faj, magas termetűek, hoszszú lábúak, a színük feketés, a gyapjúk nem lelógó. — A disznók többnyire fehérek és kövérek. Tartásukat igen segíti a Bakony és a Vértes makkja, de a szikes talajon is szívesen legelnek, különösen víz közelében, valamint a nádasok gyökérzetén. Nagy számban tenyésznek, és amikor vásárra hajtják őket, azok is vágásra kerülnek, amelyeket a család szükségletére szántak. VI. § A vadállomány kimeríthetetlenül gazdag, a hegyekben épp úgy, mint a tágas pusztaságokon. Gyakran csapatostul jönnek a vadász elé, különösen a vadászatra alkalmas időben. Annyira szaporák, hogy a szabad vadászat idején sem csökkent a számuk, az újabban hozott törvény pedig, amely korlátozta a vadászat szabadságát, csak gyarapította számukat. A vadhús ezért annyira olcsó, hogy itt egy egész nyulat kapni annyiért, amennyibe máshol egy font marhahús kerül. — Két évvel ezelőtt gróf Cziráky József egy fehér sörényű farkast fogott, amely egyebekben hasonló volt a többihez. — Nagy számban vannak itt erdei madarak: fogoly, császármadár, túzok, daru. Hasonló bőségben tenyészik a vízi madarak számos fajtája is. Válogatás nélkül mindenki befoghatja ezeket, aki kedvét találja az effélében. — A folyók duzzadnak a halaktól. A parasztok számos fajtájukat halásszák. Nyáron halászó kosárral bemennek a vizekbe, amelyeket meg tudnak közelíteni, télen pedig a jég alatt, fáklyafény mellett fogják a halat. Hal, rák és teknősbéka olyan bőségben van, hogy sokan Győrbe, Pozsonyba, sőt Bécsbe is visznek belőlük, így szereznek hasznot maguknak. A csíkból olyan sok van, hogy róluk nevezték el Csíkvárt. Jegyzetek 1 Vannak, akik a Székesfehérvár nevet nem a szék (ülőbútor), illetőleg királyszék (trónus) szavakból, hanem a hasonló hangzású, de más jelentésű szék szóból származtatják, amely a megyében gyakori szikes földet jelenti. (Bél Mátyás jegyzete.) 2 Manapság ismeretlen jelentésű szó. Úgy gondolom, hogy a régi írók tévedése torzította el így a Csíkvári-tó nevét. (Bél M. jegyzete.) 3 Pegazus a görög mitológia mesés állata: szárnyas ló. Második fejezet I. § A pannonok után a rómaiak telepedtek meg ezen a vidéken. Városaik romját még ma is megtaláljuk, és vannak, akik Mogentianat is itt keresik.

1 Bármint legyen is, tagadhatatlan, hogy a rómaiak számos kolóniát alapítottak Pannónia területén. Helyükbe a gótok és egyéb népek jöttek, egyik a másik után. őket a hunok követték Attila vezérletével, majd pedig — elűzésük után — az avarok. Végül is a magyarok léptek az avarok helyébe. Ez, az őseinél nem alábbvaló nemzedék a honfoglalás után annyira megerősödött, hogy a kalandozó életmódot állandó táborhelyekkel, ezeket ismét falvakkal, városokkal és várakkal cserélhette fel, és a hét vezér közül kiemelkedő Árpád ezekben szállásolta el seregét, amint ezt Turóczinál olvashatjuk.

2 Szvatopluk legyőzése és megölése után — írja — Árpád és magyarjai tábort vertek Fehérvár közelében, a Noé hegyén. Ez volt az első hely, amelyet Árpád a maga