Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Rákóczi tanulmányok - Jenei Károly: Szekeres István kuruc brigadéros

gotthárdot.™ A fehérvári helyőrség március végén Sárkeresztúrra támadt, ahol Boljort Ádám csapatát véres küzdelemben szétverte, magát a brigadérost pedig foglyul ejtette.

59 A dunántúli kuruc haderő áprilisban, nem számítva néhány ezredet, teljesen felbomlott. Eszterházy Pál nádor 1709. május 12-én közölte Fejér megyével, hogy a dunántúli kurucokat „sok ártatlan vérnek a kiontásával" elnyomták, „a föld ismét lecsendesedett. Egyben felhívta a Fejér megyei „pártosokat", hogy térjenek vissza a király hívségére, és ha ezt záros határidő alatt megteszik, teljes amnesztiát kapnak. Értésére jutott azonban, hogy egyesek továbbra sem akarnak nyugodni, és ijesztésekkel mesterkednek. Ilyen módon törekednek zavart kelteni. Ezért figyelmeztette a megyét, hogy az izgatásokkal szemben őrizze meg a királyhoz való hűségét.

60 A még szervezett kuruc erők leküzdésére Savoyai Jenő herceg kezdeményezésére Pálffy János és Heister Siegbert vezetésével 1709. június 6-án nagyszabású hadjárat indult.

61 Szekeres István 1709. június 10-én még Veszprémben tartózkodott, június 30-án pedig már a Komárom megyei Bana községben tűnt fel.

62 Heister szeptember végén közölte Fejér megye vezetőivel, hogy a kurucokat az egész Dunántúlról kiűzték. Csak Eszterházy Antal, Szekeres István és Kisfaludi Török István lappanganak kurucaikkal Székesfehérvár környékén. „A bujkáló kurucokat a községek üldözzék, ha kell bottal verjék agyon. Mulasztás esetén a falu bíráját esküdtjeivel együtt karóba húzatja."

63 A kihirdetett amnesztiát elsőnek október 5-én Karlóczy Imre, a kuruc megye volt szolgabírája vette igénybe.

6

'

1 Fördős Mihály kuruc főhadnagy 1709. december 31-én követte példáját, Győrben letette a hűségesküt.

61 Apósa, Szekeres István, miután Eszterházy Antal 300 katonájával elhagyta a Dunántúlt, 1710 elején élt az amnesztiával. Ezredéből még 15 katonának sikerült a németek rabságából megszökni, akik 1710. május 3-án jelentkeztek a fejedelemnél.

66 Szekeres István a dunántúli szabadságharc leverése után Fejér megyében a Seregélyes mellett fekvő szerecsen-pusztai udvarházába vonult viszsza, ahol egyedül családjának és kis gazdasága vezetésének élt.

67 Ennek ellenére haláláig megfigyelés alatt állt, és zaklatásoknak volt kitéve. Fiáth János abai birtokos, aki a szabadságharcot német védőszárnyak alatt Győrben vészelte át, 1718-ban pert indított Szekeres ellen Töbörsök, Körtvélyes, Hantos, Szered és Szentmárton puszták birtokjoga ügyében. A per befejeződése után Szekeresnek 1000 ft-ot kellett Fiáth Jánosnak fizetnie, melynek fele a Vánosy családot illette.

68 Zichy Imre és Zichy János grófok az 1725. június 9-i megyei közgyűlésen Szekeres István nemessége ellen protestáltak, és ellentmondással éltek.

69 Szekeres bemutatta a nemességét igazoló iratokat, és bár birtokos volt, mégis évi 20 Ft taxát vetettek ki rá.'

0 1727. január 18-án pedig a Helytartótanács kért a megyétől jelentést azokról, „akik az elmúlt mozgalmakban" tevékenykedtek. Fejér megye 1727. március 8-án jelentette, hogy a kuruc megye volt alispánja, Losonczy Farkas János Peremartonban, Szekeres István Szerecsen-pusztán, Gerezdes Mihály és Fördős Mihály volt kuruc tisztek Győrben tartózkodnak. Több személyről a megye nem tudott felvilágosítást adni.

71 1732. április 29-én végül a királyi jogügyi igazgató indított pert Szekeres ellen, kétségbe vonta a Szerecsen-pusztára vonatkozó nádori donáció érvényességét. Véleménye szerint a nádornak nem volt joga 32 teleknél nagyobb birtokot adományozni. A jogügyi igazgató azonban figyelmen kívül hagyta, hogy Szerecsen pusztát hárman, id. Eszterházy Ferenc, Miskey Ferenc és Sze-