Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Nádasdyak, Hochburgok, Lamberg grófok, majd Merán gróf (ld. Farkas G. Zámoly századai. Kortárs XIX, 1975, 1: 51—56.). 3 A községet 1543-ban a török felgyújtotta. A török uralom alatt nem néptelenedett el teljesen. A XVII. században már népes helységnek tekinthető. 1636. január 3-án szállta meg egy Iványos nevű tiszttartó. (Jenéi VEAB II: 193.). A református zámolyiakról tudjuk, hogy nekik a török uralom alatt is volt „egyházuk és prédikátoruk". A falu Bécs ostroma után elpusztult, és csak Fehérvár visszavétele után települtek újra ide nagyobb számban reformátusok (Károly III: 20.). 4 Bagócs = bagyócslegyek (Oestridae), komoly károkat okozó élősködők. Lárváik (fehér vagy sárga nyüvek) patás állatok bőrébe fúródnak, vagy belső szerveikben tartózkodnak. Mivel az 1702-es összeírás szerint Zámolyon nagy kiterjedésű legélőterület volt (Farkas G„ FMTÉ 5: 173.), a szarvasmarhák száma is nagy lehetett, így sok lehetett a puszta névadójából, a bagócslégyből is. r> A Vértes lábánál, Zámoly északi határában, a Székesfehérvár — Gánt és Csákvár — Csákberény közti útkereszteződésnél kis dombon egy kerek templom romja áll. Ez volt Kerek Szent Tamás, megegyezik a középkori eredetű Kerekszenttamás pusztával. írásos emlékeink 1440-től kezdődően vannak, — Molnár Vera szerint már 1231-ből. 1461-ben: Pred. Zenth—thamaseghaza (Csánki) formában. 1745-ből „A Kerék Szent Tamási folyó Vízen, azon a helyen volt az Fornaj réghi híd, az mellyen most is láczanak némely híd lábok" (ennek a nyugati vége volt a zámolyi határ) (Nagy L. FMTÉ 6, 306.). A falu helyét ma már csak a hajdani kerek templom (rotunda) maradványa és a név őrzi. Már a múlt században általában templomnak tartották a rotundát. Egyeseknél ugyan felmerült az a feltevés, hogy római őrház vagy torony lett volna, melyet későbbi időben a keresztények használtak (Károly IV: 299.). Genthon is említi, de nála török őrtoronyként szerepel. Ritka kör alaprajzú románkori templom volt, és valószínűleg a XII. században épült (Ld. Molnár Vera, AR. IV: 234.). 0 magfa = makkfa, tölgyfa. Rövidítések FmL = Fejér megyei Levéltár, Székesfehérvár OL = Országos Levéltár U. et C. = Kamarai Levéltár, Urbaria et Conscriptiones AR = Alba Regia, az István Király Múzeum Évkönyve, Székesfehérvár FMTÉ = Fejér megyei Történeti Évkönyv, a Fejér Megyei Levéltár Évkönyve, Székesfehérvár SzSz = Székesfehérvári Szemle VEAB II = A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Bizottságának Értesítője, II. A Dunántúl településtörténete, 1. (1636—1768). Veszprém, 1976. FMRT = Petres Éva, F.—Fitz Jenő: Fejér megye rövid története, 1. Székesfehérvár. 1956. Az István király Múzeum Közleményei, B. sorozat, 3. szám. A jegyzetekben idézett munkák rövidítései Agrobotanika = Agrobotanika. Szerk. Hortobágyi Tibor. Budapest, 1974. Balázs, FMTÉ 5 = Balázs László: 100 éves harc az ácsai uradalomért. FMTÉ 5, 1971, 127—153. Csánki = Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1897. III. kötet 295—396. Czakó, FMTÉ 5 = Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatásának története, 1711—1840. FMTÉ, 5, 1971, 23—42. Dudich—Loksa = Dudich Endre—Loksa Imre: Állatrendszertan. Budapest, 1969.