Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Welence, Veréb és Tabajd, melyek Baranyai Mátyás és Somogyi Ferenc birtokai voltak, és hűtlenség útján a felségre szállottak, Fejérvár városának adományoztatnak. — Az itt előadottakon kívül, alig van valami a topographiai nevezeteket illetőleg megjegyzésre méltó, hacsak még azon körülményt fel nem említjük, hogy a község temetője körül, kelet felől a helységtől egy kis erősségnek látszottak még a hely feltörése előtt nyomai, melyet Veréb varnak szoktak nevezni, de eltűnvén mívelés által a szegletes árkolásoknak és csekély falomladékoknak még nyoma is, a név használata is megszűnt. Kelt Verebén, 1866. február 3-án Simonyi József jegyző 100. Zámoly 1. Fejér megye csákvári kerület, felső csákvári járás, Magyar-Zámoly. 2. Magyar-Zámoly, közönségesen pedig csak Zámol-y.

1 Magyar Zámolynak hihetőn azért neveztetik, mivel lakossága magyar. 3. A község mindig ezen név alatt volt ismeretes, hogy más elnevezése is lett volna, sem az iratokból, sem pedig hagyományból ki nem tűnik. 4. A község hogy mikor említtetik legkorábban

2 — iratok és adatok hiányában — nem tudatik. 5. A község hajdan tősgyökeres magyar lakosságból népesíttetett,

3 — utóbbi időben azonban a közeleső Boglár, Szaár és Acsa német ajkú községekből több család ide költözvén, itt letelepedtek, és most már a községi lakosságnak Ve részét képezik. 6. A név eredetéről — adatok hiányában — legkisebb tudomás sem szereztethetett. 7. A község határában előforduló tophographiai nevek a következők: mező, dűlő, szántó, legelő, kaszáló vagy rét, puszta, erdő, határ, major, kert, árok, irtvány, hegy, domb, kút, ér tó, folyó. A község 5 részre van felosztva, minden rész külön elnevezéssel: 1. öreg utca, ez alakult legelőbb, s így az a legrégibb. 2. Új-utca, ez népesítés folytán későbben alakult. 3. Kisutca egy-egy darab sorutca. 4. Köz, egy kis utca — mely az öreg utcáról az Űj-utcára vezet, és a két utca közepét metszi. 5. Burga — egy emeltebb hegy oldalában és hegyen fekvő rész, urasági majorság, gazdasági épületekkel és több csinos gazdatiszti lakással. Ezen rész nevét hihetően a német Burg szóból nyerte, minthogy némileg vár alakja is van. A községhez tartozik még 1 puszta, mely közvetlenül erdő mellett fekszik és a számos bagócs nevezetű erdei bogarakról Bagócsnak'

1 neveztetik, és 1 major Kerek Szent Tamás-' elnevezéssel, ez egy kört képező térség, urasági birkamajorral és egy félkört képező török épületből megmaradt rom. Ezen kívül van a község határában Ráczvölgy és Ráczdomb szántóföld, az első völgy, az utóbbi domb alakban, eredeti elnevezése ki nem nyomoztathatott. — Csörgölyvölgye — egy völgy, melyet a községben még" most is nagy számmal lakozó Csörgöly családok régebben bírtak. — Csipke temető, hajdan erdő volt, most szántó, — itt régebben egy csipkét áruló tót vagy horvát eltemettetett. Táborhely egy szép nagy kiterjedésű erdő mellett fekvő róna föld, amelyen hajdan a törökök táboroztak. Burján egy erdő alatt völgyben fekvő ingoványos rét. — öreghegy, a szőlőhegynek egy része, mely legrégebben szőlőmívelés alá jött. — Rigó a szőlőhegynek másik része, erdő mellett. Csípő-hegy, másképp Csipő-fája, ez most szőlő, hajdan erdő volt, melybe egy nagy magfa

í; létezett, melynek két nagykiterjedésű ágai a levegő által mozgatva ollóként összecsipődtek. — Gránát és Pöczök szinte szőlő, nevének eredete nem tudatik. Császártó egy kisebbszerű tó és folyó, malommal, mely malomnak első lakója Császár nevet viselt. Tófarka ez egy kis folyó, mely alakjára nézve farkat formál. Irtás, hajdan erdő volt, most szántóföld. Zámoly, 1864. május 21. [Aláírás nélkül] Jegyzetek 1 Először 1302-ben találkozunk okleveleinkben a helység nevével, Zamur formában. 2 A faluról először 1045-ből hallunk, itt vakították meg Péter királyt. A XIII. században a Csák-nemzetség birtokában volt. Majd a csókakői uradalomhoz tartozott, s annak birtokosai Zámoly urai is voltak, a Rozgonyiak, Kanizsaiak,