Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

köznyelven mondani szokják, le ,,gurdítottak", „gurgitták", „gurul", „gurgat" (Saját kifejezésükkel nemcsak hogy gurul lefelé gurdul, „gurog" „gurjul") — innen nevezték el hihetőleg Gurjal-nak. Most pedig már a nép nyelvén Gurgyal-nak s végre egészen közönséges kifejezéssel Gurgya-nak neveztetik, i) A falunak un. felső-éjszaki határában lévő kaszáló rétjét Csont réí

ir>-nek nevezik, melynek elnevezése épen nem feltűnő, mert a múlt évszázadokból fentmaradt keserű emlékek maradványai többhelyen tanúskodnak arról, hogy mielőtt Fehérvár vára a törököktől visszavétetett volna, a vár előtt elterülő több községek téréin s mezein táborzások és csatározások vívattak, melyeket mindannyiszor keresztény- és pogány vér áztatott. — 1599-ben, midőn Pálffy és Schwarzenberg hadvezérek Esztergomból Fehérvár felszabadítására készületeket tettek, Mercurián fővezérnek 1601-ben e vidéken a törökökkel több csatái voltak; — a történet betűi szerint pedig igen hitelt érdemlő állítás az, hogy „Altheim és Bernhausen tábornokok is midőn a Budai úton"' Zsámbék és Vál felől jöttek seregeikkel — e helyen a fehérvári török csatározókkal csatába ereszkedtek, — voltak is idők, midőn e réten és környékén kisebb-nagyobb hadi holmik, sarkantyúk, kard-darabok s egyebek találtattak, most azonban ott csak nagy ritkán találhatni egyes emberi vagy állati csontot, — dúsan eltakarván azokat a gazdag fű, melyet évenként bő terméssel a lakosok éles kaszája lesuhint. — A fentebbiek után, nevét megtartva máig is Csontrét-nek neveztetik. k) A községnek éjszaki oldalán a fehérvári országút mellett emelkedik déli nap irányban a Velenczei szőlőhegy, melynek legfelső csúcsát Bencze hegynek nevezik, — ezen elnevezés — a monda szerint onnét volna, hogy a velencei szőlőhegy első szőlőültetőjét, ki azt elsőben is e hegytetőn késértette meg Bencze Istvánnak hívták. Nem akarunk e monda utáni állítás felett vitázni, mert azt czáfolni vagy erősíteni adat nincsen, elég az, hogy a Bencze-hegy a legjobb bortermő része a Velenczei szőlőhegynek, s örül mindenki, aki a Bencze-hegy oldalában szőlő részt birtokolhat, mert a Bencze-hegyi velenczei bor kiállja a versenyt a hazai asztali borok bármelyikével is. 1) Ferenc vagy Kishegy nevét első alapítójától vette 1824 körül id. Meszlényi Ferenc úrtól, mint tulajdonosától, Kishegynek azért neveztetik, mert a Nagyhegynek tövében külön terülvén el, alig 18—20 hold térséget foglal csak el. m) Tükrös major nevét volt birtokosától, Nádas Istvántól nyerte — új név, alig 12 éves — semmi jelentőséggel nem bír. n) Tutyi puszta a községnek határában délnek fekszik, Meszleny Lajos úrnak nemesi birtoka. A szó „Tutyi" onnét ered, hogy a szomszéd Nadap községből, hol német ajkú lakosok laknak, azoknak asszonyaik s leányaik télen sem hordanak csizmát vagy bőr topányokat, hanem bizonyos gyapjú szövetből készült, vastag talpas ilyen „tutyikat", „tutyi czipőket". E német ajkú lakosok szoktak nyáron és ősszel ezen pusztán elvonuló úton a szomszéd pusztákra eljárni részént napszámba, részént béres-felesföldjeik mívelésére, — gyakran tömegestül, s midőn egy községükből 2—2

1

/

2 mértföldet gyalogolnak, a nagy melegbe elviselhetetlenné válván a tutyi, azokat levetik, s hónuk alá véve, mezétláb ballagnak. Legtöbbször elvesztik, az ily tutyik igen nevetséges formát nyernek, midőn már a lábon több ideig viseltettek, laposakká s szétterjedtekké lesznek. Mivel pedig ezen ballagó asszonyok legtöbbször e pusztánál vesznek pihenő állomást, nem kell több a név készítéséhez, és egy puszta elnevezéséhez, minthogy egy csősz vagy béres gyerkőc, kondás bojtár lásson meg valamit, — így történt itt is. Több évekkel ezelőtt volt e pusztán a tulajdonosoknak egy dűlő-félben levő istállója (most már jókarba állíttatott), melynek fala alacsony, teteje pedig csaknem földig érő volt. Szóval az egész épület az időtől teljesen lefegyverzetten, szétterülve állt ott, mint egy papucs. — A gyermekek csintalansága felhasználta a német asszonyoknak elhagyott tutyiit, — reá költötte a pusztára, hogy ez a majorbeli istálló olyan, mint a „nadapi tutyi". Nem kellé ennél több, megvolt örökítve az elnevezéssel annak keresztelése, s ma már a vidék lakói ha kérdeztetnek is, hogy hová megy? feleletül a rövid szót adja: „a Tutyiba". S mindenki tudja, hogy a Tutyi Meszleny Lajos úr pusztája.

17 o) A tó éjszaki sarkánál van egy csárda: Rózsa csárda, hajdan a régi épület Békás csárdának esmertetett, s ez utóbbi név volt az igazi elnevezés. E név onnét eredt, mert a Velenczei tó mintegy 40 évvel ezelőtt igen meg szokott áradni, s ily alkalommal megtörtént, hogy a parthoz közelebb épült s lapályosabb helyen álló eme csárdának falát mosta a víz, — ilyenkor pedig főképp kora reggel s est-alkonyatkor, nem egy párszáz béka ült ki a csárda mellé, hatalmas brekegő danával mulattatni a csárdai közönséget. Innét neveztetett el