Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

fekszik

5

, honnét látható nyugotról Tolna megyéhez tartozó Pálfa község és Simontornya. Mindamellett, hogy magasabb helyen fekszik, mégis a kutakban a források miatt a víz igen fent van, hogy még a legnagyobb száraz években is elég vizet szolgáltat. 6. Vájta községnek van 860 lélek lakosa, ezek közül 845 rom. kath. 2 reform. 2 evang. 11 zsidó. Házainak száma 137. Rom. kath. plébános ur Kis József, rom. kath. tanító úr Orávczky László. Oskolába járó gyermekek száma 160-ból áll, van még egy rom. kath. templom fatoronnyal, mely a méltóságos uradalom által a f. 1864. évben újonnan a templommal együtt fel fog építtetni. 7. Más különös megemlíteni való nem volna, mint az 1857-ben történt tagosítás után a vajtai plébános úrnak jutott külsőtelki birtokában találtattak egy elhagyatott régi templomnak maradék alapkövei. Azon területet és a kerületén lévő szántóföldeket e mai napig is Kis Vajtának'

1 nevezik. Hihető, hogy a régi vándorlás alkalmával valami bizonyos Vajda

1 lakásnak kelletett lenni, és onnét vehette Vájta eredeti nevét. Szerkesztette: Németh Ferenc jegyző Jegyzetek 1 Nevét Károly szerint (V:XIII.) Anonymus alapján — Vájta vezértől vette. Legrégibb ismert említése a községnek 1324-ből való: Poss. Vayta ... juxta fluv. Saar. Ekkor adományozta Károly Róbert Simontornya tartozékaként Vajtát — a Sár folyó melletti földet, ahol a Szent Lénárd temploma van — Hencz fiának (Csánki III: 355—356.). Több birtokosa volt, köztük a Laczfiak, Kanizsayak, Ozorai Pipo. Utóbbi Vajtát 1425-ben a fehérvári bazilikának adományozta. A XVI. században ís lakott helység volt. 1650-ben a Zichyek kapták. 2 A 15 éves háború alatt elpusztult. A XVII. század elején rácok szállták meg. A felszabadító harcok idején ismét elpusztult, pusztaként tartották nyilván 1715-ig. Ekkor magyar lakosok költöztek vissza, 1720-ban újonnan telepített községként írják össze. A Zichy család kísérletet tett arra, hogy Vajtára német jobbágyokat telepítsen. A helyi magyar lakosság azonban elégedetlenkedett emiatt. A panaszokból kiderül, hogy Vajtán már a korábbi években is éltek németek, de állandó súrlódásaik voltak a magyar többséggel és hamarosan el is hagyták a községet (Farkas G., VEAB II: 172.). Üj lakói 1743-ban elszéledtek. A földesúr újratelepítette magyarokkal, ezekkel 1746-ban szerződést is kötött. 3 Palóc: a palóc név az orosz, lengyel polovec szó megfelelője, a ,,kún" jelentésű szó átvétele. Valószínűleg a kunok XIII. századi nagy tömeges beköltözése előtt kis csoportokban, a magyarság között megtelepült kún elemek megjelölésére szolgált. Majd az egykori népnév egy-két szűkebb településcsoport lakóinak megkülönböztető nevévé vált (Kósa László—Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Bp. 1975. 157—58.). !> Lakossága a XVIII. század folyamán kétszer cserélődött ki. 1762-ben Zichy Nógrád megyei, divini birtokáról örökös jobbágyokat telepített. Ezekkel 1764-ben kötött szerződést. 5 A Rózsa-hegy a legmagasabb (168 m), környezetéhez képest meglehetősen kiemelkedik, indokolt a jegyző megjegyzése (ld. Mezőföld, 98.). 5 Ez a kis Vájta ekkor a Sárvíz csatornához közeli szántó volt, Vájta falu és a pálfai határ között (OSzK Kataszter, közölte Nagy Lajos AR. 1: 77—96.). Itt, a kisvajtai dűlőben rézkori leleteket tártak fel (AR. IV—V: 177.). Vajtán eraviszkus kocsitemetőt (FMRT, 20.) és későavarkori leleteket is találtak (FMRT. 28.). 7 Vajda, szláv eredetű szó = vojevoda vagy vojvoda = hadvezér. Hajdan Moldva és Havasalföld hűbéres fejedelmeinek, a lengyel királyságban a tartományfőnököknek a neve, Erdély külön fejedelemséggé alakulásáig a kormányzó. De így hívják a cigányok főnökét is. Az ország némely vidékén így hívják a kaszások közt az előmenőt, a szőlőművelők közt az előkapást, a halászok közt, aki a hálót kiveti és a halászatot vezeti. 96. Vaál 1. Vaál Fehér megyében kebelezett mezőváros, bicskei járáshoz tartozik, székelő szolgabírói hivatallal is bír. Másféle elnevezés alatt nem ismertetik. 2. Tulajdon neve Vaál,

1 mely szerint országszerte ismeretes. A lakosság nemzetiségre nézve mind magyar, közülök 7

/

8 rész a német nyelvet is bírja. 3. Nem volt, mégis az eredeti helynév Vall, és nem tudni mi okból Vaál-ra változtatták által.