Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

és Marich családok tulajdonába (FmL: Miskey és Nedeczky család iratai 119., 120.). 4 Agatza = akác. A XVIII. század végén az Alföldön a futóhomok megkötésére — jórészt Tessedik Sámuel szorgalmazásának eredményeképpen — nemcsak gyorsan elterjedt, hanem szinte jellegzetes magyar fává lett. A Dunántúlon nem annyira gyakori. Itt külön megemlíti a bíró, hogy az akácfa jól díszlik a községben. 89. Tabajd 1. Tabajd község Fejér vármegye, bicskei járásában fekszik, az úgynevezett vaáli völgyben, mely különben Vértesalja nevezettel is bír, ahonnét a Dunán inneni református egyházkerülethez tartozó egyik egyházmegye — melyhez a tabajdi református egyház is tartozik — Vértesaljai egyházmegyének is neveztetik. 2. A községnek neve itteni legrégibb családok hagyományos tudomása szerint, mintegy a XIV. század óta folytonosan Tabajd

1 nevezettel ismertetik. 3. A községnek más néveni elnevezése tudomás szerint soha nem volt.

2 4. A XIV. századig'

1 felvihető Tabajd elnevezéssel bír ezen község. Sct a helybeli ref. egyházi levéltárban találtató eredeti okmányok szerént már 1626. évben — a reformatio utáni században'

1 Tabajdnak Újlaki Ádám nevű rendes ref. papja volt. 5. Szinte hagyományos tudomás nyomán lett számítás szerént, mintegy a XIII. században a határ déli részén — ahol most egy malom van — állott egy Meggyei nevű falucska, amely hihetőleg még a XIII. században, s akképp a tatárjárás-kora táján elpusztult, s a mostanáig is magyar eredetét, magyar nyelvét és nevét megtartott Tabajd község lakói, részint a mondott Meggyes falu lakóiból, részint pedig az ország egyéb részeiből, az idő szerénti különböző természetű településekből származnak. — De hogy ezen Meggyes nevű falu létezhetett, azon körülmény által is igazoltnak lenni látszik, mert ennek helyiségéül említett, határrc:zen, jelenleg is több épületkövek s kőfalrakványok találtatnak a föld alatt."' 6. Hagyomány útján annyit meg kellett említeni, hogy szinte a XIII. században, a határ keleti részén fekvő tónál magyarok az ellenséggel csatáztak. A magyarok a csata előtt azt határozták, hogy az ellenség be a lápos tóba'' szoríttassék, ahol is az ellenséget tönkre tevésig részint levagdalták, részint a mondott tóba szorították, s közülök többet elfogtak. A vereséget az ellenség ,,tó-baj"-nak nevezvén, a most is fennálló Tabajd község néveredetét ezen tó-bajról venni állítattik. 7. A községnek egy fő- és négy mellékutcája van, határa pedig a legutóbb 1859-ben történt tagosztály után lett catasztrál telekkönyvi felvétel szerint ötvenkét dűlőre van osztva u. m. Belsőhely-házak, gazdasági épüleek, kertek: Libateleki dűlő, szántó, Temetőre dűlő felső, szántó — Pajta kertre dűlő, szántó — Temetőre dűlő alsó, szántó — Kisdűlő, szántó — Dögőre dűlő, szántó. Középdűlő, szántó — Legelőre dűlő, szántó — Kásafőző, nyugotra, legelő hegyoldalos — Csordakút és Bélába körüli dűlő, legelő — Bélávai dűlő, szántó — Halomaljai dűlő, szántó — Feldűlő, szántó — Tüske dűlő, szántó — Dobozi dűlő. szántó, Bélávaföldi dűlő, szántó — Keskenyaszói dűlő, szántó — Vérti határ dűlő, szántó — Tagosok dűlője, szántó — Urak dűlője, szántó — Házas zsellérek dűlőjj, szántó — Csordakúti dűlő, szántó — Belteleki és Káposztáskerti dűlő, szántó — Űrhegyi dűlő, szántó és legelő — Alsóréti dűlő. rét és szántóföld — Középréti dűlő, rét és szántó — Gyalogúti dülő, szántó és legelő — Hosszú dűlő, szántó — Javadalmazottak dűleje, szántó — Füzmára dűlő, szántó és rét — Kenderföldi dűlő, szántó — Borsóföld és Malomföldi dűlő, szántó és legelő, az utóbbi hegyoldal — Kiskúti dűlő, szántó — Majorsági belsőség, cselédlakok s gazdasági épületek — Malomföldi dűlő, szántó —• Kiskúti hegyoldali dűlő, legelő — Horvátlesi dűlő, szántóföld, szőlő és legelő — Aquari másképp Záquári dűlő, szántó és legelő — Közösberki dűlő, legelő — Berekföldi és aljai dűlő, szántó — Mcndolai dűlő, szőlő, szilvás és szántó — öreghegyi dűlő, szőlő, szilvás és szántó — Nagybecse dűlő, szántó — Szőlőkre dűlő, szántó — öreghegy és kőbányai dűlő, szántó, itt kisebb mennyiségben közönséges kő is ásatik, emelkedett helyen egyenes fekvésű — Ácsai határra dűlő, szántó — Kisbecse dűlő, szántó — Csonka dűlő, szántó — Felsőhegyi dűlő, szőlő, szilvás és szántó — Berekkúíi d'llő, szántó. Itt állítólag még a török építményéből álló egy kút létezik, mely még néhány év előtt kifolyó-kút volt, s igen tiszta izletű egészséges forrásvizet tartott, mely azonban lejtős helyiségénél fogva már a vízöntések miatt annyira elsüllyedt, hogy most használhatatlan, sőt egészen el van az esővizek hordta föld által temetve. — Felső réti dűlő, rét és legelő.