Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

(Csánki III. 538 Érszegi FMTÉ 5: 192/226) 1397-ben már temploma is volt. Károly levéltári adatokkal bizonyította, hogy „az alsószent-iványi és közép-szentíványi épületektűi éjszaknyugotra fekvő temető helyén állott egykor a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére épített templom, s körülötte terült el Zedreg.'" (Fejér megye elpusztult helységei. Évkönyv 1885. 32.) Zedreg a török időkben pusztult el. Alsószentiván 1560-ban a Paksy család birtokába került. 2 Bódol alapszava valószínűleg a bolyong = lassan, céltalanul, határozatlanul megy, kószál szó alapszavából. 3 Ma a nép nyelvén Kanca-hegy. 4 Dögvölgy = Zách Alfréd kandidátus szerint 1708—1709-ben tombolt olyan kegyetlen tél, hogy a fák kifagytak, úton-útfélen megfagyott embereket lehetett látni... Valószínűleg ennek emlékét őrzi a néphagyomány (A tél hazánkban. Élet és Tudomány, 1974. XII. 6.) 5 Az egyik temetkezési halomról, tumulusról megállapították, hogy a római-kori bennszülött (kelta, eraviscus) lakosság sírhalma volt. 88. Szolgaegyháza Fejér megyében Csákvári járásnak alsó osztályához tartozik. Szomszéd határai, nevezetesen melyek a puszta község kiterjedett területi vidékeit magában foglalják és körülötte feküsznek s véle határviszonyi szomszédságban vannak: Seregéles-Üjfalusi puszta, Kis Perkáta alias Pátza-telek és délről Nagy Perkátai Vastaghalom, nyugatról Puszta Sárosd. — Az egész szolgaegyházi puszta területe kiterjed 4609 hold (1200 Q-iöllel) területre, minek déli részén fekszik egy rendes, régi időben öszvehordott halom, mely még a török idejében hordathatott öszve, mi az velencei hármas szilfához és a dunapöntölei Csutsos hegyhez arányos, mely még török idejében lett öszvehordva.

1 Szolgaegyháza hajdanán Szent Istvány első magyar királyunké volt, és utána a következő magyar felséges uralkodóinké lett és volt.

2 Mind puszta és tanya hol gulás és csikós pásztoroknak számára egy ház építtetett, onnénd neveztetett SzolgaEgyházának, mit ölbei Márton tatai kapitány és várparancsnok akkori időben több kegyes királyi ajándék mellett több helységeket impetrált,

3 nevezetesen Nadapot, Lovasberént, Börgöndöt, Sárosdot, Kisperkátát vagyis alias Pátza teleket, melyet jelenleg Kisperkátának neveznek. Továbbá újabb időben ezen Szolgaegyház puszta az 1816. évben a vízáradás által annyira elboríttatott, hogy házai leomladoztak, és földjei nagyobb része víz alatt állottak s azonnal meglepettek vadakkal, halakkal annyival, hogy földjeik nagyobb része hasznavehetetlenné vált. Végtére kenteiének lettek a terjedelmes vízárasztást lecsapolás által Perkátai tóba megye segítsége által lecsapoltatni. Azonban most már nemcsak határunkban víz nem lévén, még a kutak is — több mint nem — kiszáradva és apadva vannak. A község maga mind közbirtokosság által bíratik, messzebb távollétbe egymástól szakítva fekszik és 91 házszámmal és házzal bír, 108 számú birtokosság által bíratik és birtokoltatik. Nemzetiségre nézve általában magyarok. Népességre nézve 870 lélekszámmal bírhat. Melyben legutóbbi időből semmi új mint jelenleg megjegyzendő, hogy földje az agátzafatenyésztésre

4 igen célszerű és a tájt igen szereti is. A községnek továbbá semmi régiséggel bíró megjegyzése nem lévén. Kelt Szolgaegyháza, 1864. június 12. Verla Ferenc bíró Jegyzetek 1 Honfoglaláskori sírt találtak a faluban római-kori bennszülött telep nyomaival. A partfalban első századi romanizált kelta lakótelep gödörlakásaival (AR VIII— IX: 175.). 2 Szolgaegyházáról először 1659-ből maradt fenn írásos emlék — egy adományozó okirat, de feltételezhető, hogy korábban káptalani vagy szerzetesrendi oirtok volt, nagy részét megvették a Marichok, a másik rész a Nedeczky család birtokába került. 3 Impetrált = megnyert (impetro = elér, kieszközöl, megnyer igéből). — 1660-ban lakosai valamely egyház jobbágyai voltak. Ekkor köznemesek lakták. 1791-ben került Börgönd, Páczatelek, Sárosd és Szolgaegyháza Eölbey Márton birtokába. — Lovasberény és Nadap zálog útján került hozzá 1662-ben. — Szolgaegyháza örökség, házasságok és birtokosztályok révén jutott a Miskey, majd a Nedeczky