Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

87. Alsószentiván Alsó Szent IványV puszta községben létező majorok, hegyek, völgyek és utak nevei a következők: 1. Kustyán major, Jankovich Lőrincz örököseié, melynek néveredetéről semmi bizonyosat nem tudni. 2. Nekeresd. Szinte Jankovich Lőrincz örököseié. Ezen puszta létezését egykorúnak tartják a községével. Igen régi a két puszta, áll 5000 holdból, holdanként 1200 Qct számítva. Néveredetéről bizonyos adat nincs vagy forrás, csupán a néprege szerint ezen puszta határán volt többszáz holdakra terjedő igen sűrű erdő, mely sűrűségénél fogva nevezetes volt a vidéken, melynek egy része máig is fönt áll. Ezen kérdéses erdő az őskorban a rablók tanyája volt, egyrészt sűrűségénél fogva, másrészt a rablók miatt nem volt benne biztos a járás, s ha valami állat vagy ember benne elbódolt,

2 arra biztosan reá mondták, hogy nekeresd, úgysem találod meg, s hihetőleg innen kapta maga is nevét, mely igen közel van ezen kérdéses erdőhöz. 3. Község Szent Iván; mely áll 10 000 1200 Q-öles holdból fönt nevezett két pusztával, melynek néveredetéről semmi bizonyost nem tudni. Hegyek és völgyek 1. Tancza hegy'

3 — magasságra a vidéken a legmagasabb. Ezen hegy belseje üres, egy bejárás van rajta, és ürege — többszázra menő szobácskákból áll, — végéig még senki sem mert menni, félve az elbódolástól. E barlang csinálását vagy eredetét a néprege szerint a tatároknak hazánkbai berontásától veszi, mivel akkor ezen hegység sűrű erdővel volt benőve, és a hegy nem köves, hanem erős agyag, az ásás könnyű és tartós. Akkori községünk megrémült lakói csinálták ezen nagyszerű barlangot búvóhelyül, s hihető, hogy már akkor is keresztények lakták községünket, mivel a szobákban a falba vésett kereszteket meg is lehet látni. A néprege szerint sikerült is tervük, mert a dúló tatárok figyelmét szerencsésen kikerülték, s megmenekültek kincseikkel és vagyonokkal, mit magokkal bevihettek. Állítólag kijövetelükkor maga Béla király is jelen volt és ekkor elsőbb istennek hálát adtak megmenekülésükért, s később tánczoltak, vigadtak a hegy tetején, és hihetőleg innen kapta a Tancza hegy vagyis Táncz hegy elnevezést, mely népregét és a király személyes jelenlétét a budai levéltárban egy irat is bizonyít. Akkor községünk népesebb lehetett jelennél, mert most csak 700 lakost számlálunk. Ezt bizonyítják a régi lakások helyei, melyek most mind szántó földek, és tele vannak kövekkel, téglákkal. Majd kétszáz holdra terjed ezen térség, szélén egy kis dombon, hol most a temető van, volt akkor a templom s alapjáról ítélve nagyszerűnek kellett lenni, mivel faragott kövekből építve, melyből még most az alapban fekszik úgy mint volt. — Ezen község és templom elpusztítását a néprege a tatárok berontásakkorinak állítja. 2. Dögvölgy'

1 azon túlsó lapon említett sűrű erdő aljában, hol a néprege szerint a múlt század végén (sajnos az évszámot nem tudni) tavasszal, május hó elején, mikor már minden állat a legelőn volt, iszonyú hóesés és hideg állt be hirtelen. A barmok mind a völgyek és sűrű erdő felé szaladtak és itt étlen és hidegtől sanyarún, és a magas hótól elborítva az egész község összes barmai részint hidegtől és éhségtől megfagytak. A nagy hó elolvadása után, mely majd 10 nap tartott, dögölve találtattak, melyet máig is a csontok eléggé bizonyítanak. Vagyis van itt egy nagyszerű halom

5

, amint rakásra hordattak a többszázra menő hullák és földdel betemettettek. Azon kérdéses dombon egy ásónyom leásás után iszonyú csonthalmazatot lehet találni. Ezen eseménytől maradt, vagyis kapta ezen völgy a Dög-völgy nevet. Alsó Szt. Iván, 1864. április 28. Jegyzetté öreg Totik János Imre János és T. Modrovich Elekné mondásaik után Paczona Gyula jegyző Jegyzetek Csánki szerint okleveleinkben Alsószentivánra vonatkozó legrégebbi ismert adatunk 1352-ből van: Poss. Scenthyuan. Határában volt a besenyő telepítésű Zedreg középkori falu, ma Zedreg-puszta. Okleveleinkben 1193—1465 között fordul elő