Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

ségot és határát közvetlenül környezik északról Csősz község határa, délről Nagyláng község, keletről a nagylángi uradalmi birtok, nyugatról Csősz község. Dátum, aláírás nélkül. Jegyzetek 1 Mezőföld = a Duna, a Velencei-tó, a Fejér megyei Sárrét és a Sió határolta, löszös, mély völgyekkel tagolt síkság Fejér és Tolna megyék területén. Nyugati szegélyterülete korábban Veszprém megyéhez tartozott. Évszázados tájfogalom, neve természetföldrajzi jellegére utal. - A község nevét tartalmazó legrégibb ismert oklevélnek Károly (V: 287) és Nagy Lajos is (FMTÉ 6, 292.) az 1276-ban keletkezettet tartja, melyben a község neve: Villa Supuna. — Eredetileg királyi birtok volt, melyen a királyné népei laktak. Később egy részét Róbert Károly Simontornyához csatolta. A török hódoltság alatt nem hallunk róla, 1650-ben a Zichy grófoké lett. A Nádor csatorna a veszprémi Séd és a Gaja közvetítésével a Keleti Bakony, a Dinnyés-kajtori csatorna útján pedig a Velencei-tó és környékének vizeit vezeti le. Első szakasza 1811—25 között épült. '' A soponyai, 1713-ban letelepedett jobbágyokról tudjuk, hogy honnan jöttek: Priti, Tác, Csősz, Szólád, Szentgyörgy-völgy, Ladány, Somogyberény, Szabadbattyán, Vilonya, Csetény, Ősi, Vörösberény, Lepsény (ÓL. UT. Soponya.). 5 Germán temetőt találtak itt (AR II—III: 100.). (i Szürü forma = kör alakú hely. 81. Sóskút 1. A helység neve Sóskút, vagy hibásan írva Sooskút. Tartozik Fejér megyei bicskei járáshoz. 2. A helységnek más neve nincs. 3. Mindég csak Sóskutnak neveztetett, de szeszély szerint hol egy ó-val hol kettővel íratott. 4. A község mikor említtetik legkorábban?

1 5. E helység már a rómaiak uradalma alatt népesítve lehetett, erre mutatnak különféle római rézpénzek s töredezett kövek római felírásokkal, melyek itt találtattak.

2 Esztergom, Komárom és Nyitra megyékből népesíttetett, miután az azelőtt itt lakott rácokat a megye sokszori rablás miatt karhatalommal kiűzte.'

5 6. A község neve hagyomány szerint valami sós vizet tartalmazó kútról vette eredetét, de ezen kútnak semmi nyoma nincs, sőt az sem tudatik, mely tájon létezhetett. 7. A helység határos északról Tárnok s Tordats, keletről Érd, délről Bia, Törökbálint, nyugatról Pusztazámor s Etyek községekkel. A helység vidéke, valamint maga a falu is majdnem kivétel nélkül hegyes-völgyes. Földje homokos és köves. Kertekben s házaknál ápolt gyümölcs, akác- s szederfákon kívül a határban csak itt-ott látható egy magányos törpe növésű fa vagy bokor. Topográfiai nevek a következők fordulnak elő: Belső telek, Felső és alsó rétdűlő, Keleti .s nyugati rétföld, Oder Tárnoku Ried, Makovnyiszko (Mákföld, — hajdan itt mák termett) — Pátiina, Sashegy — legelőül használtatnak, Prosznyiszko — Kölesföld, (itt hajdan köles termett), Prezdolina (völgyön keresztül) ezen egy árokszerű völgy vonul át. Zakonogniczami (kenderföld), itt jelenleg is kender termesztetik. Kosztolnehom (templomi dülő). Podkamen vagy poczkalu dolina (kőszikla alatti völgy) — öreghegy, Kereszt alatti, Kiskút Vendelin, Rétvölgy, Kishegy szőlők. Az Alsó és Felső bástya nevű szőlők neve úgy látszik, nem valami erőd létezésétől eredett, hanem azon körülménytől, hogy itt a táj plateau' formán mint egy alacsonyabb és távolabb magasabb széles bástya emelkedik. Nakamenem vrsku (magyarul köves hegy) legelőül használt kopár hegy, tele kövekkel. Amint a fentiekből is kitűnik, ez elnevezések sem történeti, sem egyéb helyi eseményekre nem vonatkoznak, s csakis azok fekvésétől származott vagy azon maguk termesztésétől, melyek a róluk elnevezett földekben termesztettek vagy jelenleg is termesztetnek. Van még a helység határában egy kőfejtő bánya, mely valamint a földeknek egy része a fejérvári főtiszt, káptalan tulajdona. Ennek mívelése — amint hagyo-