Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

61. Nagyperkáta 1. Nagy Perkáta fekszik Fejér vármegye, csákvári járás alsó kerületében, szomszédolva Adony, Sárosd, Hantos, Rácalmás, Dunapentele és Hercegfalva határokkal. Környékére nézve a Vértes aljától mintegy 10 mértföldnyire, egyházkerületileg a dunapentelei esperességhez tartozik. 2. A községnek csupán ez a neve él, mint fent, más nevét sem hagyomány, sem monda után nem tudhatni. 3. Köztudomásilag nem volt. 4. Nagy Perkáta, e név alatt a helybeli lakosok szavai szerint már a 18. században ismeretes volt.

1 5. Hihetőleg a szomszéd rác vagy román aljkú községekből éspedig gyaníthatólag Ráckevéból, Ercsiből és Rácalmásról, legvalóbb azonban, hogy részint Budáról, részint az alvidéki rác községekből telepíttetett,'

2 jelenleg azonban tökéletesen megmagyarosodtak. 6. A hagyományból vagy nyomtatott emlékekből mit sem lehet tudni, hanem a nép ajka után az említtetik, hogy miután a magyar hazában több Káta nevű helység létezvén, Perkáta így neveztetett el. Előnevét sokféle traditiókból gyanítják. Királyi adomány útján a Jézustársasági szerzetnek

3 ajándékoztatván

4 az előbbi birtokosok örökösei ehhez jogot tartván e községet és birtokát sajátjukká tenni törekedtek és így a többi Káta nevű községektől megkülönböztetve a perlekedésről Pörkátának vagy Perkátának nevezték. 7. Nagy Perkáta községben két „városnév" is létezik: Czigányváros és Bugerváros, annak legelső megszállói cigányok, az utóbbinak pedig az aratásba jött tótok, bugerok valának. Nagy Perkáta 6 részre, illetőleg 6 fertályra van felosztva. az I. fertály neve Cigányváros II. Bugerváros III. Kurta fertály IV. Hosszú fertály V—VI. Fertály. — Ezek a kurta és hosszú fertályok nevüket fekvőségüktől nyerték, mert az egyik rövid, a másik hosszú. Van a községben egy rét, melyet Mélvölgynek hívnak. Ez a rét két hegy között a völgyben fekszik. Van Forrási dűlő, ez is rét, ezen rét mellett van egy kis forrás, mely jó ivóvizet ad. A rétet ettől nevezték el Forrásnak. Van a falu alatt továbbá egy vízállás, mit Pisíolának neveztek el, — már rég időtől fogva annak hívják, mert ezen vízállásnak pisztoly formájú fekvése van. Van azután Vöröskúti dűlő. Ezt azért hívják annak, mert a gémes kútra, illetőleg ennek végére egy vörös téglát kötöttek fel hajdan, hogy az egyensúlyt fenntartsa. Miután a többi kutakra, gémekre fadarabokat illesztettek, semmi elnevezést sem nyertek, hanem ez messze távol van a községtől és ezen vörös téglától kapta nevét. Továbbá van az itteni földesuraságnak név szerint gróf Győry László úrnak 2 pusztája és 3 majorja. Az egyik pusztát Kis Perkátának hívják, mert közel fekszik a községhez. A 2. Barátlakás, ezt hajdanában a köznép szava után barátok lakták, innét nyerte nevét. Az első major: Forrás, igen szép és nemes birkatenyésztéssel. Ott van egy kút, amely magától képződött, azért Forrásnak hívják. A második a Vastaghalomi major, mely a mellette fekvő köblös halomtól vette nevét, nemkülönben itt a szomszédságában a négy halom, mely a törökök által öszvehányt és jelenleg is szemlélhető 4 domboktól veszi nevezetét. A harmadik major Ürü-majornak neveztetik, mert a földesuraság ürü-bárányait' ebben a majorban szokta tartatni. — Mindezekre vonatkozólag bővebb felvilágosítást hosszas búvárkodásom után nem szerezhettem, mint a feljebb előadottakat. Kelt Perkátán, 1864. július 8. Patatits Pál községi jegyző Jegyzetek 1 Károly János szerint (V: 79.) először 1417-ben említi Kétpolkárt, vagyis Perkátát Ozorai Pipó temesi főispán adományozó levele. Thobán Jakabnak és családjának adományozta Hantosszék kun kapitányságát, s vele Kétpolkárt, vagyis Perkátát is. A helységnév első tagjában a két = kettő számnév a 2 Polkárt-ra (Kis- és Nagyperkátára utal). (Károly V: 80.). Régi kun szállás, a Hantos-székhez tartozó kunok alapították, s annak kiegészítő részét képezte. 2 A XVIII. században népes rác helység.