Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Avarkori telep és temető nyomait találták meg itt 1958—59-ben. 1965—66-ban pedig bronzkori sírt, középkori csontvázas temetőt ástak ki az István király Múzeum régészei (AR I: 171., VIII—IX: 175.). 55. Mány 1. A község neve Mány. Tartozik Székesfehérvár vármegyéhez, bicskei a járás, melyben a község fekszik, székhelye Fehérvár. Mind a megye, mind a járásnak szélső községe az északi részen, sarkallik Pest, Esztergom és Komárom megyével. 2. A községnek csak a mostani neve — Mány — él és ismeretes mindenhol, s nem is tudatik, hogy más elnevezése lett volna.

1 3. Hogy a község mikor keletkezett, arra vezető hiteles okmányok nincsenek. Szájhagyomány szerint 1560 tájékán emlegetik.

2 4. Népesített pedig az ország különféle helyeiről. Eleinte a községet mind magyar ajkú lakosok lakták, későbben pedig németek is jöttek bele lakni

:í s most kétféle ajkúak, magyarok és németek lakják. 5. A név eredetéről semmit sem lehet bizonyosan tudni, annyit azonban ugyancsak száj után mondanak, hogy eleinte bizonyos Mány nevezetű ember szállta volna meg azon helyet, hol most a község fekszik, arról nyerte volna mostani nevét is,

4 ez azonban semmi hitelességgel sem bír. 6. A község határában előforduló topográfiai nevek: Barát dűlő szántóföld, hajdan a vele szomszédos zsámbéki határbeli barát-erdőtől, hol barátlakás, klastrom

5 volt, nyerte nevezetét. Gútkő meredek kőszikla hegy. Kőhányás

G szántóföld. Mélyvölgy rét, szénatermő hely. Gyula szántóföld, a népmonda szerint hajdanában ezen a helyen épületek voltak, ami igen hihető, mert még most is többször akadnak szántás alkalmával épületkövekre. Ezen helyen valami Gyula nevű ember lakott volna. — Szarkavölgy rét, régenten erdős hely volt, s a fákon sok szarkafészkek voltak, arról neveztetett el. — Szilvölgy szántóföldje rét, hol ezelőtt sok szilfa volt, és erről nyerte elnevezését. A réten vörös szárú széna terem.

7 — Paprét, legelő. Zsidó halála legelő, mely nevét onnan kapta, hogy ezen helyen egy zsidó halt meg utazása közben. — Csernyésberek szántóföld, hajdan vadcsernyés erdő volt. — Kopolya szántóföld, sok vízálló hely vagy kopolya van benne. — Etyeki dűlő szántóföld, mely mellett Mány községből Etyek felé út vezet ki. Temető dűlő* szántóföld a temető tőszomszédságában. — Sajgó előbb tó, most szántóföld és rét, folyóvízzel, miről a néprege azt tartja, hogy vize suhogott volna. Pallag legelő, apró tüskebokrokkal. — Körtvélyes legelő, még most is sok vadkörtefával. — Kismány káposztaföld, erről a néprege mondja, hogy ott hajdan falu volt s Kismány volt neve, azonban erre semmiféle okmány nincs. — Vadalmás erdő, sok vadalmafával. — Vénhegy kopár hely. — Köveshegy szőlő, melynek oldalában jó bor terem. — Örs Mány hoz tartozó puszta, gróf Battyhány Kázmér birtoka volt, most a belga banké. — Fűzvölgy szép lapályos hely, szántófölddel és réttel. — Juhállás szántóföld. — Szárazvölgy szántóföld és ritka erdős, sok oly része van, hol semmi sem terem meg. — Szénégető szántóföld fekete mocsár. — Rókás erdő, lapályain szántóföld, hol igen sok róka szokott tanyázni hajdan, ördög ösvénye erdő, igen mély gödörrel, miről a néprege azt mondja, hogy boszorkányok tanyája volt. Szent János hegy szőlő. — Magyalos szántóföld. Antal hegy szőlő, melynek másik neve Katlan, a benne levő gödrök miatt. — József hegy szőlő, Örsi öreg hegy szőlő, — Gilgó szőlő, meredek hegyoldalban. — Strázsahegy szőlő, oly magas hegy, honnét az egész határ belátható. — Kisdűlő szőlő, Szurokhegy szőlő, földje ragadós, felette mocsár. — Bányaalja szőlő, átaljában jó minőségű bortermő helyek. — Bányatető melynek egy része egészen hasznavehetetlen hely, egy része pedig kőbánya. Logerhegy szőlő, Méhes szántóföld., Szugja, a bányahegy alatt elterülő lapály, szénatermő hely és szántóföld. — Örsi berek cserjés bokros. — Dátum, aláírás nélkül. Jegyzetek 1 Károly több XIV—XV. századi Mány nevű helységre vonatkozóan közöl adatokat (IV: 378—379.). 2 Károly Fejért (Codex Diplomaticus) idézve egy 1082-ben kiadott oklevélre hivatkozik, melyben a község neve már előfordult. Nagy Lajos viszont csak az 1321-es évszámot tünteti fel legrégibb elfogadható adatként (FMTÉ 6, 272.). Eredetileg