Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

2. Tó utca. Ez leginkább egylapban és csak nemrégen épült úttá. hol régente tó állott. 3. Zsidó utca, melyre úgy látszik a zsidók telepíttettek le, mert kivált annak felső részét zsidók lakják és saját tulajdon birtokú házaik vannak és voltak. Itt van nekik templomjuk is. 4. Német utca és Pesti utca, hova a bevándorlóit svábok telepíttettek le, ez utóbbi utcán megy keresztül a régi pesti út Ácsán, Atcsuthon át Bicske felé. 5. Kis- és Új Berény — Rózsa utca legújabbi építések délnek, a Fő utcából kinyúlók, az utóbbi mintegy rózsát formálva. 6. Angol kert?'

2 mint neve mutatja, gróf Czirákyak által plántálva. Máig élő öreg emberek emlékeznek reá, mikor még ott borjúlegelő volt, és most a vidék egyik legszebb kertje. Nevezetes benne az úgynevezett Góthai ház és annak aljábani vízgép, melyet gróf Cziráky Antal 1848—47-ben az éhség csillapítására 100 és 100 napszámosokat foglalkoztatott munkával építtetett. 7. Nagy- és Kis Belátó igen szép, mint neve is mutatja, egyenes magas fekvésű és jó minőségű szántóföld, honnét nemcsak a völgyben fekvő szép várost, — az egész határt, majorságokat, szőlőket, — de a Vérteseket, fel egészen Esztergomig, éjszak-nyugotnak a híres moóri és csókái szőlőhegyeket, nyugotnak a Veszprémet körülvevő Bakonyt, délnek a Velencei- tót, Velencét és a többi községeket eltakaró sukorói Meleg hegyet,

13 mint legmagasabb ormot a vidéken láthatni. 8. Füvellői — jóízű szénát termő rét, — és emelletti szántóföldek. 9. Csákvári úti nyugoti és -keleti, a Csákvárra vezető szép széles és fasoros út részeni futóhomokos szántóföld. 10. Rováktya és Teteje — a csákvári határból eredő kis patak által hasított rét és szántóföldek. Ezen kis patak két dűlőn, úgy a Füvellőn át az urasági gyümölcsös mellett egy betténébe

1

'' ömlik, honnét föld alatti csatornán az angolkertbe folyik s ott egy szép tavat képez, egyesülvén ennek forrásaival a kertből kifolyik, és jó esőzések mellett két patakmalmot hajt Szözvár alján. 11. Szöszvár régente Szűzvár

15 a hagyomány szerint egykor apácakolostor állott rajta, az épületek helyei még most is kivehetők. Nagy magas hely, melynek éjszaki oldalában vörös murvabányák vannak, e hegy tetején és nyugoti oldalán van a pákozdi és pátkai határvonal. 12. Szélmalmi tábla — szántóföld, hol ezelőtt szélmalmok voltak. 13. Gugadombi — szántóföld, hol hagyomány szerint a községben állomásozott és sokan gugában

1f> elhalt katonák lettek eltemetve, még mások szerint a községbeli és gugában

11

' elhaltak ruhái, mivel ragadványtól tartottak, ásattak itt el. 14. Lóiskolai — legelő és szántóföld a folytonosan itt fenntartott katonai lóiskolától elnevezve. 15. Székes — szántóföld és savanyúfüvet termő rét, székes földéről nevezve. 16. Pákozdi úti — szántóföld, melyen commasatio

17 előtt a Pákozdra vezető út ment keresztül, az út megszűnt, de a név fennmaradt. 17. Csökeföldi — szántóföldek. Kipusztult erdőirtás. 18. Teési völgyi — alsó — felső puszta. Ez Lovasberénytől egészen különvált szabad terület volt. Külön úri jogokkal bírt, papi tizedet sohasem adott, és magában foglalta a mostani Lovasberény déli részét a Nadapi út mentében, Hársas és Cserhegyi szőlőket, ugyanily nevű erdőrészekkel fel a Meleg hegyig, innét napnyugotnak letérve a Szegény ember erdő

18 s Vaskapu mellett a Kazal hegyig. Ezen puszta jelenleg elég hibásan Mária völgyi puszta név alatt ismeretes, mely elnevezést gróf Cziráky Antal által a völgy legszebb helyére és első neje, gróf Batthyány Mária emlékére épített szép vadászkastélytól nyerte. Ugyané völgy beljében kétfelől magas hegyekkel és százados fákkal körülvett helyen van egy bőforrású kút Antónia névvel. S ennek ellenében ismét egy gót ízlésre épített csepegő kő és kővé vált fával kirakott és a hegy oldalába szikla közé bevágott 3 osztállyal és egy rejtett folyosóval ellátott mulatóhely, — mely a nép ajkán komor kinézéséről „Zsiványbarlang" név alatt ismeretes. Állítólag hogy ott olykor az erdőben levő zsiványok gyűlhelye és tanyája volna. De ez valótlan, és csak együgyű emberek eszmeszüleménye, miután a Lovasberény—Nadap-i erdőkben még sohasem tapasztaltatott, legalább az újabb korban, kivált mióta a vadászkastély fennáll, és ott vadászok laknak is, — rablók vagy zsiványok tanyája. Ezt mutatja különben a nevezett épületek sértetlensége és tisztasága is. 19. Kazalhegyi — legelő. Egy nagy hosszú, egészen kazal formájú hegy, mely inkább mesterségesnek, mint természettőlinek látszik lenni. Az aljában lévő szántóföldeken és réteken szántás és ásáskor talált kövek, régi pénzek, már-