Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné
7. Földjeiben a dűlők neveztetnek Kertaljainak, mivel a községi kertek alá dűl, — Temetőinek, mivel a temetőre dűl, — TóheZyinek, mivel ezen földek északi fele a Sárvíz mellett mocsaras volt, — Sághi völgyinek, mivel a Sághi szőlőhegy felé dűlnek, ezen nevezet alatt több dűlők is vannak. — Pogácsástelki, ezen dűlő hajdanta a tiszta búzát leginkább megtermetté,' 1 arról neveztetett el, mert a többi dűlőkben csak rozsbúza"' termesztetett. A Szőlőhegybeni dűlők elnevezései: Zöngehegy 6 , a szőlőhegynek északi felén van egy kerekded, meglehetős terjedtségű felemelkedett része, melynek oldalában lyukpincék vannak nagy számmal máig is, s múlatás alkalmával nagy zengés volt, s szokott jelenleg is lenni, erről neveztetett el Zöngehegynek. — Középhegy, mely a szőlőhegy közepén nyúlik el. Bánta nevezetéről azt regélik, hogy midőn volt földesuruk — Nádasdy Tamás gróf elődei — azon részt kiadták szőlőültetésre, felvállalták, nyolcad dézsma-fizetés 7 mellett, s miután fáradságoknak kevés sikerét látták a szőlő-földmívelésében, megbánták, hogy felvállalták, ez okon nevezték Bántanak. Határos szomszédok: északról Csoór község, keletről: Szent Mihály község és Zichyfalva, délről Falu Battyán és Polgárdi, nyugotról Nádasdladány. Kis Keszin, 1864. július hó 19-én. Mórocza József jegyző Jegyzetek 1 1810-ben Székesfehérvár székhellyel Nádor-csatorna-társulat alakult azzal a céllal, hogy a Sárvíz, Sió és Kapós mentén elterülő mocsarakat lecsapolja, e folyókat szabályozza és számukra rendes medret létesítsen. 1811-ben Beszédes József tervei alapján el is kezdték a munkát: létrehozták a Sárvíz- vagy Nádor-csatornát, kizárólag a Sárrét belvizeinek levezetésére. Mellette (kb. 5 km-re) megásták a Malom-csatornát, a vízierő előállítására szolgáló ipari csatornát, melyet a völgyek mellékvizei táplálnak, s mint oldalcsatornára, erre telepítették a malmokat, öntözőberendezéseket. 2 Károly szerint 1254-ben említik oklevelek először (IV: 301.). 3 Az összeírásban szereplő, 1625-ös keltezésű iratról közelebbit eddig nem tudunk. A török alatt a Bottka családé volt, a XVIII. század elején a Nádasdy grófok birtokába került. '' A régi ízlés szerint a jó pogácsát csak tiszta búzalisztből lehetett készíteni. Erre utal a dűlő neve is. •' Rozsbúza = rozsos búza, rozs és búza együtt vetve. 11 A Zöngehegy összetett szó előtagjában inkább a zeng ige őző nyelvjárási változatát, mint a „zönge" (telten, tisztán, messzehangzóan szól) nyelvújítási szót érzem. ' Nyolcad dézsmafizetés. A korabeli nyelvhasználat „dézsmán" már nemcsak az egyházi eredetű tizedet (decima) értette, hanem — mint itt is — a földesúrnak fizetendő terméshánvadot (szőlő, bor, disznók után) is dézsmának nevezik. Ez bor esetén rendszerint előre meghatározott összeg volt. 49. Kozma 1. Kozma község tartozik Székes Fejér megye csákvári szolgabírói járásba, — az utóbbinak székhelye Csákvár. 2. E községnek csak egyféle neve él t. i. Kozma. 3. Volt-e hajdan a községnek más elnevezése? — Nem. 4. Itt megjegyeztetik, hogy 1747. évben lett plébánia, de hogy mikor alapíttatott a község, 1 arról mit sem tudni. 5. Honnan népesíttetett? — Nem tudatik. 2 6. Mit lehet tudni köztudomásból, hagyományból, írott vagy nyomtatott emlékekből ... E kérdésre miután sem a község, sem pedig a plébánia archívumában oly irat, vagy nyomtatott emlékek nem léteznek, melyekből a név eredetéről, értelméről legkevesebbet is ki lehetne fürkészni, tehát e tekintetben semmi adatokkal nem szolgálhatok. — 7. A község határában előforduló többi topográfiai nevek a következők: 1. Házfolyások 3 (Ortsried)
