Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

IV. Új Dád 1. Új Dád puszta Fejér megye sármelléki alsójárásában levő Igar helységhez van kebelezve. 2. Dád neve él jelenleg. 3. Hajdan is Dád néven neveztetett. 4. Emberemlékezet óta Dád néven említtetik. 5. A gazdálkodáshoz szükséges cselédség lakja. 6. Dád nevét vette a régi időben kegyelem útján a pusztát nyert Daád családról, az Üj Dád nevet pedig, mivel a pusztára 1810. év táján új épületek állíttattak. Egyéb körülményekről a most birtokos Meszlényi család Velence községben levő levéltára adhat ismertetést. 7. Új Dád puszta határában előforduló topográfiai nevek: a) Keresztdűlő: a mellette délre eső keresztről nevezve. b) Erdődűlő: ettől északnyugatra hajdan erdő volt. c) Csárda dűlő: előbbitől délnyugatra, mellette délkeletre csárda volt. d) Szőlő dűlő: a mellette délre fekvő szőlőkről. e) Józan: szőlőhegy, hajdan bő és jó bort termő hegy, most pusztításnak indíttatott. E hegy nyugoti oldalán a múlt években egy régi templom alapköveit szedték ki, de ennek eredetéről itt nincs tudomás. f) Szilasi határdűlő: észak felől Szilasbalhással határos. g) Bozóti dűlő: a régi bozótos és nádat termett hely mellett észak felől eső szántóföld. h) Kis-dádi határdűlő: Kis dádi határ nyugati széle mellett. Kelt Igaron, 1864, ápr. 28-án. Vámoss János jegyző Kovács Sándor bíró Jegyzetek 1 A Bach-korszakban Igar községet, Dád és Vám pusztákat Tolna megyéhez csatolták. Visszacsatolásukat az 1861. márc. 15-i vármegyei közgyűlésen jelentették be, (Schneider, XX.), „ahol van a megyeháza és a megyei gyűlés helye". 2 Igar község nevének legrégibb ismert okleveles előfordulása 1324-ből Poss. Igor formában, de rövidesen (1333) Igar alakban is. 3 Igar községre vonatkozó egyik régi adatunk (1348) utal eredetére is: Gregor bissenus nobilis de Igor (Csánki). Eredetileg besenyő település volt. később köznemesek lakták. Egy része a középkorban a simontornyai uradalomhoz tartozott. Templomukat 1448-ban építették, Szent Anna tiszteletére. 4 A XIV. században is lakott helység volt. A palotai uradalomhoz tartozott. A 15 éves háború alatt néptelenedett el: 1617-ben deserta (OL U. et C. 37—19). 1720-ban települt be újra magyarokkal (Nagy La/os, AR. VI—VIII: 175.). 5 Pascum, páskum = a latin pascum, legelő, füves térség jelentésű szóval. 6 Faluhely — a falu középkori templomának és a körülötte lévő temetőnek a helyéről kapta nevét. A nádastól északra, a szilasbalhási határnál van (Nagy L., AR. VI—VII: 175.). Igaron más, nagyjelentőségű régészeti leletek kerültek elő. Avarkori — i. u. VI—VII. sz. — igen gazdag fejedelmi temetkezéseket találtak (FMRT 27.). Jelentősek a római kori bronzleletek is (Bánki Zs..: AR. IV: 221.). ' Legrégibb ismert okleveles előfordulása 1397-ből: Poss Wam formában. A XVI. században még lakott, 1617-ben deserta. A II. József-kori összeírásban 12 házzal, 16 családdal és 83 fővel szerepel. 8 Vám betelepítését főleg a Mórról jött németeknek tulajdoníthatjuk (Farkas G., VEAB II: 169.). 9 Váltógazdaság ld. 30. Érd 13. sz. jegyzetet! 10 A Nyedám puszta felé kivezető út elején, az ún. Sósdombon, korai magyar temetőre bukkantak (SzSz. 1935: 87—88.). 11 Vám-Szőlőhegyen avar leleteket, lovas sírt találtak (SzSz 1931: 4:4.). 12 Galástyán a bronzkori földvárban folytak régészeti ásatások (AR. XIII: 309.). 13 Valószínűleg azonosítható azzal a Dád helységgel, melyet 1230-ban Csák Miklós elveszített (Károly, V: 444.). 1438-ban nemesi névben találjuk (Csánki, III: 422.), helységnévként 1467-ből: Poss. Daad formában. 1531-ben Dád nemesi faluként van említve: (OL U. et C. 37—15.). 1617-ben deserta (OL U. et C. 37—19.). 1784—87 között, a II. József-kori összeírásban Dáád puszta néven szerepelt, mint ahol 4 házban 13 családban 74 családtag él. 14 Említettek Károlynál nem szerepelnek.