Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

38. Hercegfalva 1. Fejér megye, Buda-pesti kerület, csákvári járás, Herczegfalva község. 2. A község kétféle néven ismeretes, t. i. Herczegfalva és Újmajor. Helybeli elterjedéssel bíró neve Újmajor. Országos elterjedésű neve Herczegfalva. 3. 1811. évig még puszta lévén,

1 Újmajor nevét viselte. — 1811. év tavaszán

2 pedig falunak telepíttetvén Herczegfalva nevet nyert. 4. 1811. évben telepíttetett,

3 s azóta említtetik legkorábban községnek. 5. Nagyobbrészt Veszprém megye Zircz, Olaszfalu, Nána és Borzavár községekből/

1 úgy az előszállási pusztai lakosokból. 6. Herczegfalva község 1811. év előtt puszta lévén, mint akkor nem régiben épült új pusztát, Üjmajornak hívták. — Az 1811. évben, boldogult József főherceg, Magvarország dicső emlékű nádora, midőn körútját Magyarországba tevé, a zirczi apátot, nagyságos főtisztelendő Dréta Antal urat is személyes látogatásával szerencsélteté. S midőn az előszállási uradalmat gazdasági tekintetben szemlélek, épp azon a helyen, hol a község most áll, a főherceg, Magyarország nádora tanácsából még 1811 folyamában a fent tisztelt apátúr községet telepíttetett. Akkor az Újmajor nevet a főherceg nádor kegyes engedelméből Herczegfalva névvel örökíté meg, s ennek örök emlékére épp a falu közepén, a szentegyház ellenében örök emlékül a főherceg nádor képét ábrázoló, kőből faragott szobrot emeltetett, melyen rajta e felírás olvasható: „Jósef cs. k. austriai főherceg M. ország Palatínusa tanácsadásából Herczegfalva MDCCCX eszt. épülni kezdett. Melynek örök emlékére Dréta Antal Zircz, Pilis és pásztói apát

5 úr itt emlékképet emel. MDCCCXVIII. eszt." 7. E község róna, határában egy emelkedettebb hely látható, és ezt a hagyományokból a nép Bolondvárnak

6 nevezi, mely az u. n. török és tatár futás alkalmával mint földből csinált várformát képez, két sánccal körülkerítve. Itt ezelőtt mintegy 50 évvel az akkori időben elegendő magtár hiányában az előszállási t. uradalom kormányzója a halom tetején számos búzavermeket ásatott, mely alkalommal temérdek embercsontokat, törött kardokat, szuronyokat és sarkantyúkat találtak. — Később megszaporodván e mesterségesen készült magtár, e vermek végképp behányattak, és megsemmisíttettek, és a halom most már a legjobb minőségű füvet terem. Kelt Herczegfalván, 1864. június 9. Kiadta: Vajda Endre jegyző Németh János bíró Jegyzetek 1 Kun telepítés, a hantosi kun székhez tartozott. Templomával együtt elpusztult a török uralom alatt. A török utáni időkben az előszállási uradalom tartozékaként a zirci apátságé lett. 2 Az úrbérrendezés után az egyetlen új telepítésű possessio Hercegfalva volt. 3 A XVII. században rác település volt. 4 A hercegfalvi német ajkú lakosság a bakonyi birtokokból települt ide (Károly IV: 63.). 5 Dréta Antalt a ciszterciták zirci, pilisi és pásztói apátjává 1814. augusztus 10-én nevezték ki. G Bolondvár bronzkori, majd Árpád-kori lelőhely, X—XI. századi leletekkel. 39. Igar Igar községet határozzák. északról Veszprém megyei Szilasbalhás helység keletről: Fejér megyei Egres helység délről: Tolna megyei Simontornya mezőváros nyugatról: Tolna megyei Ozora mezőváros határai. 1. Székhelye ezen Fejér megye sármelléki alsó-járásban fekvő Igar

] községnek Székesfejérvár, ahol van a megyeháza és a megyei gyűlés helye. Igar községet teszik: I. Igar falu vagy helység II. Vám-puszta III. Kis-Dád puszta IV. Űj-Dád puszta