Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Fejér megyében tanyázó fehér barátok'

1 ezen Paptói rétet marha-legeltetéssel el akarván foglalni, Érdy András tulajdonosnak fia János, ki a török foglyává esvén 7. évre haza kerülvén, a barátok marháit mint erőszakosan odahajtottakat lüdözni kezdte. Még egyszer egy gvárdián

5 a helyszínén szinte erőszakos foglaló szándékkal megjelent, paripa lovával agyon tipratta, így megszűnt a foglalás. 3. Némelyek szerint Sávoj Felcsuthnak mezővárosnak kellett lenni, mert az alsó temetőben most is látható valamiféle templom vagy kolostor-forma elpusztult épület, s hallomás szerint ezen épületből akkoron a toronybeli harangokat az úgynevezett Sósi várban ásták volna el, melynek csakugyan nagy nyoma látszik. Ezen rét jelenleg Perlaki család rétje, ezt jó volna megásatni, így azon harangok felírásairól többet lehetne tudni. Kelt Fehérváron, 1865. február 23. Perlaki jegyző Jegyzetek 1 Az adatközlő jegyző kísérő levele. 2 Károly (V: 268—272.) „Sávol" „Sároly", másutt „Sárvul" néven említ egy Felcsuth szomszédságában elpusztult községet, melyet 1581-es török összeírások „Sár-Felcsuth" pusztának neveznek. Az adatközlő valószínűleg erre utal. Felcsut a XVI— XVIII. században is lakott volt, Sávolyra vonatkozó adat azonban nem található ebből az időből. Ezért Nagy Lajos lehetségesnek tartja azt, hogy a sávolyi nemesek a török időkben Felcsutra költöztek, és innen eredne a 2 helység nevének az egyeztetése (AR VI—VII: 175.). Betelepítéséről tudjuk, hogy 1716-ban érkeztek nagyobb számmal telepesek, köztük magyarok is. 3 A II. József-korabeli összeírás Föllcsut Falu néven említi. 4 Ácsán IV. Béla 1264-ben premontrei prépostságot alapított, helyükre Mátyás 1475ben pálosokat telepített. Ez ellen a premontreiek óvást emeltek. Az elhúzódó perben végül 1753-ban a pesti pálosok szerezték meg a birtokot. Itt „az Ácsán tanyázó fehér barátok" minden bizonnyal a pálosok. (Károly: III: 50.) 5 Gvárdián = szerzetesrendi házfőnök, a latin quardianus szóból. 33, Füle 1. Füle község Fejér megyének sármelléki központi járásához tartozik, székhelye Székesfehérvár. 2. Füle községnek csupán egy neve van, hogy más neve volt-e, róla tudomás nincs.

1 3. Ugyanezen felelet áll. 4. Tudomás nincs. 5. Hogy honnan népesíttetett, nem tudatik. Lakossága mind magyar.

2 6. Semmisem. 7. Füle község fekszik Fejér megyének napnyugoti szélén. Határos Lepsény, Kajár, Csajág, ösi — Veszprém megyei — községekkel nyugatról, napkeletről pedig Ladány és Polgárdi Fejér megyei helységekkel. Földje dombos, van erdeje és kőbányája. Más említendő nincs. Kelt Fülén, 1864. július 15. Visztár József bíró Jegyzetek 1 Eredetileg királyi népek lakják, de már 1002-ben a veszprémi püspökségnek adományozza Szent István. Legkorábban egy 1257-ben kelt adománylevélben maradt fenn neve. Személynévként 1416-ban Fyle-i formában (FMTÉ 6: 106/208). XV. századi okleveleink majd összeírásaink Nagyfüléről és Kisfüléről beszélnek, Nagfyle és Kisfyle formában. A XVII. században is (1623-tól) a Veszprém megyei dicalis összeírásokban szerepel. 1653-ban is a „veszprémi káptalan birtokában és állandó használatában van vétel és alapítvány folytán". A török alatt a battyáni és polgárdi jobbágyok használták a török bégek támogatásával. Ez ellen a birtokháborítás ellen tiltakozott a veszprémi c. püspök 1653-ban (Érszegi, FMTÉ 5: 22 189). 2 Lakói magyarok. A II. József-kori összeírásban Füle helységként szerepelt, 135 házzal, 162 családdal és 834 lakossal. (Móra M., FMTÉ 5: 310.). 14* 211