Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Jegyzetek 1 Csurgót Károly János szerint 1227-ben említik először (III: 279.). Okleveleinkben Terra Chyrgow formában csak 1430-ban fordul elő elsőízben. 1384-ben plébániájáról is történik említés. '-' Eredetileg királyi birtok volt, a fehérvári vár népei lakták. A királyok egyes részeit külön-külön adományozták el, volt itt birtoka a fehérvári keresztes konventnek és csókakői uradalomnak is. A török alatt is lakott volt, de a 15 éves háború alatt teljesen elpusztult. A török után a Hochburgoké, tőlük vétel útján került a Károlyiakhoz 1834-ben. 3 III. Sobieski J. lengyel király, mint I. Lipót császár szövetségese, Lotharingiai Károllyal együtt Bécs falai alatt tönkre verte az ostromló Kara Musztafa seregét (1683. szept. 12.). r

' Károly János említi a Vaskapuval kapcsolatos szájhagyományokat is (III: 384.). 5 A XVII. században újra telepítették. Az 1700-as összeírás szerint a lakosok között 18 jövevény volt, ezek mind magyarok. I Tatárkő leírását lásd Károly III: 382. ' Kunhalom — a falutól nem messze, egy emelkedett fekvésű erdőben 9 egymástól egyenes irányban fekvő félgömb alakú halom. (Károly III: 384.). Szemmel láthatóan emberi kéz alkotásai, a bennük található hamu, állatcsontok, edények, ékszerek, fegyverzet tanúsága szerint régi sírhalmok. A magyarországi kunhalmok a régészeti vizsgálatok alapján a kunoknál sokkal régebbiek. Koruk a vaskor elejétől a népvándorláskorig terjed (ie. VI—iu. IV. sz.). 8 Izmaelita = az árpádkori Magyarországon, a déli részeken lakó mohamedán bolgár. 9 Saracén, szaracén v. szerecsen = a középkor magyarjainál eredetileg az arab és bolgár mohamedánok neve. Szerecsen helynévvel már a XIII. század elején találkozunk Fejér megyében is. A törvényhozás már I. István C3 Kálmán idejétől foglalkozik velük. 10 Szeles árok — rettenetes errefelé a szél ereje, bizonyos körülmények között roppant veszélyes is lehet. Már a hangja is félelmetes. (Huba László: Budapest— Veszprém—Bakony. Bp. 1964, 34—36.). II Várhegyen őskori földvárról, majd 1960—62-ben rómaikori emlékről ad hírt az István király Múzeum. '- Ih = régiesen juh, ihász = juhász 23. Czecze 1. Czecze község

1 fekszik Fejér megyében, sármelléki járásban, a budai kerületben. 2. Egy 3. Nem 4. Nem tudatik. 5. Semmit. 6. Menyődi dülő

2

, Puszta-szőlőki, Vajtai uttol a közlegelőigi dülő, Sárréti, Hardi erdei, Hardi homoki, Szentiványi, Dunaföldvári és Paksi ut közti dűlők. 7. Délről Tolna megye, Keletről Tolna megye és nyugotról szintén Tolna megye. Itt megemlítendő Simontornya, hol egy régi vár van, amelyben a török golyók most is láthatók. Czecze, 1864. ápr. 22. Kováts István bíró Jegyzetek 1 Károly János szerint besenyő alapítású község. Állítólag 1367-ben már volt temploma. A középkorban a besenyő eredetű Czeczei családé volt. Legrégibb okleveles emlékünk a helységnévre vonatkozóan az 1339-i, Bissenus de Cheche névalakban. 1617-ben deserta. A XVII. század folyamán rácok telepedtek be, akik a török kiűzése utáni években elhagyták. Újonnan települt községként írták össze 1719— 20-ban. Lakói magyarok. 2 Menyődpusztán a Templomdombon, Ny—K-i tájolású templomromok láthatók a föld felszínén, mellette a kora-középkori falu nyomaival (AR IV—V: 177.). E romokkal kapcsolatban Nagy Lajos a hagyományra hivatkozva feltételezi, hogy a község régen nem a mai helyén volt, hanem a cece—németkéri út mentén kelet felé, ahol 1920-ban régi templom törmelékei kerültek elő (AR VI—VII. 174.).