Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné
20. Csőr 1. Csóor falu tartozik Fehér megyéhez, a sármelléki járáshoz Főszolgabírója Székesfehérvárt lakik s ott van hivatala a megyeházban. E járás a létezett Sárvíztől veszi eredetét, mivel hajdan a nagyterjedelmű Sárrét mind ingoványos, mocsáros, náddal benőtt s vízzel borított térség volt. Környékét mindig Sármellékének hívták, s minthogy a járás is a környéket foglalja el, méltán is meghagyatott eredeti neve. 2. E falunak mindig Csoór volt a neve. A Sárvíz lecsapolása' után a falu mellett két puszta kapta elnevezését, keletről Kusztos, nyugatról MerittcP-. Kusztosról 3 azt beszélik, hogy hajdan az a jezsuiák birtoka lévén és a papok főnökükkel (a custus-sal) oda szerettek menni vadászni és ladikázni. 3. E falunak más neve sohasem volt, 4. Mikor kezdték így nevezni a falut, arra nem emlékszik senki/ 1 5. Az bizonyosodik be, miképp 1600 körül Csoórott guga-halál 5 uralkodott, s akkor a falu népe 3 családig mind kihalt. A benépesítés 3 nemzetekből állott, t. i. magyarokból, németekből és tótokból. Honnan jöttek azok, azt nem tudni, csakhogy letelepedésük helyén, utcáin máig is az elnevezés van: Magyar utca, Német utca és Tót utca? 6. Egyebeket a név eredetéről nem tudni semmit. 7. A község határában vannak szép mennyiségű szántóföldek, amelyek alkalmas évszakban jó és nehéz búzát teremnek (talán azért, mert többnyire kövesek). A rétek bőségben vannak és önthetők, nagy része gulyalegelőnek használtatik. A falu nyugoti és északi részén hegyláncolat van, mire nézve szelek alkalmával a hegyekről lecsapó szél mind az épületek tetőzetében, mind a vetésekben időnként kárt okoz. A hegyek tövinél már a faluban, vízfakadás van 7 , mely magában a faluban 5 malmot hajt. Vize meleg, de azért is egészséges és jó, mivel vele az ember el nem rontja magát; a víz fakadása helyén egy kisszerű, 7—8 lábnyi mélységű tó van. A falun a gráczi álladalmi út megy keresztül, ahonnan az utas a vízfakadás tövinél felnyúló hegyen — Kúthegytetőn — egy emlékkövet lát. Sokan — méltán — nevezetességet képzelnek és hisznek róla, mert 1847-ben egy császári és királyi mérnök, amidőn éppen azon helyen mért légyen, egy szomorú levelet kapott, melyben egy jól ismert nőnek halála tudattatott vele. Az illető földesúr engedelmével az elhunytnak egy emlékkövet állított föl: térítvénye az illető földesúr kezében van máig is. A faluban van egy halastó, Kinder nevezet alatt: erről a régi öregek azt hagyományozták, hogy a Csoóron lakott volt jezsuiták a törökök elől ezen Kinderben rejtették légyen el harangjaikat. Két erős gerendára alkalmazva eresztették le, és annak idején, amidőn azokat fölhúzni szándékoztak, a velük ügyetlenül bánó felügyelő azokat a gerendákról lecsúsztatta, azok a feneketlen mélységbe zuhantak. A két erős gerenda csakugyan máig is ott van emésztetlenül. Csórnak határa nyugatnak és északnak hegyekből áll, a falu is jobban hegyoldalon van. A falun alul terül el a rónaság, mely régente az ún. Sárvízzel volt elborítva, most pedig kaszáló és legelőből ál. Határa dül: keletnek — a fehérvári város határára, délnek Szent Mihály, Sárpentele, Kiskeszi és Nádasdladány határaira, nyugotnak Inota faluhoz tartozó Réti pusztai határra és a Kuti falu határának egy részére, északnak a guthi (Táimási) és iszkaszentgyörgyi határokra. Csoór községnek népessége 1677 római katholikus 379 ágostai 32 helvét 641 héber 25 A lakosok magyar ajkúak és a néhány iparűzőn kívül szorgalmas földmívesek. Csór, 1864. augusztus 4. Jegyzé: Pentz Anzelm jegyző Jegyzetek 1 A Sárvíz lecsopolása: ld. 1. Aba/11. sz. jegyz. 2 Merítő-puszta. Itt a késői őskőkorból (ún. Magdalénien) 2 csont szigonyt találtak: SzSz. 1935: 79—84. :! Kusztos-puszta Székesfehérvár és Csór között a Sárrét északi szélén. A fehérvári keresztesek ősi birtoka. III. Béla 1193-i alapítólevelében, melyben a birtokot a 13 Fejér megyei történeti évkönyv 11 293
