Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

4. Baracs nevezete a 18-ik század közepe táján kezdődhetett;

3 mert egy 1770.-i okiratban, már mint Baracs, alias Kisapostag emlittetik. Később egészen Baracs lesz belőle. 5. Baracs nincs benépesítve, területén 18 majorsága'

1 van a közbirtokosságnak, és ezek vagy bérlőik s ezeknek cselédsége teszi ki a népességet. Anyanyelvük magyar. 6. A Baracs elnevezés eredetére nézve nem létezik sem írás, sem szóbeli hagyomány. Családi irományaim is mélyen hallgatnak róla, és igy nem szolgálhatok adattal ezen helynév eredetére nézve. Mégis tán nem lesz felesleges ide jegyezni, mit hallomás után a puszta történetéből tudok: Baracs egy-két század előtt erdőség volt, mit nemcsak az oldalakon itt-ott még látható cserje bokrok bizonyítanak, hanem tanúsítja 2 darab több-százados szilfa, (a harmadikat néhány év előtt kivágták) melyek jelenleg a szántóföldek közt állnak. A múlt század végén B. Rudnyánszkyaknak a Paksi család egyik leányági fő örököseinek hires gulyáik voltak Baracson. A Paksi család Fehér és Pest megyében egy tagban bírta Kis Apostag és Pázmánd pusztákat, és Dunapentele, Nagy Apostag s Egyháza helységeket, és mivel Egyházának Pest megyében szántóföldjei nem voltak, a földesurak Fehér megyei Kis Apostagnak egy részét árendába

5 adták egyházai jobbágyaiknak. Ezen árendába adott részbirtok megtartotta Kis Apostag nevezetét; a többi puszta rész azonban később Baracs nevezetet nyert. Utóbb Baracs nevezet Pázmándra is kiterjedt; és jelenleg Baracs és a volt Pázmánd között határ sem létezik. Baracs helynév származására tán felvilágosításul lehet a Pest megyei Baracs és Fehér megyei Baracska helynév származása. El nem hallgathatom még azon körülményt is, miszerint Baracson néhai Csapó-Kis Ida asszony hagyománya folytán csak pár év óta létezik kápolna és lelkész; azelőtt Előszállás és Herczegí'alva plébániáihoz tartozott Baracs, mint filia. Minthogy pedig Előszállás és Herczegfalva a Cisztercita szerzeté, — a nép nyelvén a Baráté — nem ezen Barát szóból eredt Baracs? 7. Baracs puszta határában van: a. Ér° nevezetű patak, mely az egész pusztát keresztülfolyja. A Dunába szakadásánál, — mely két sziget közt történik —, Macskalyuk név ismeretes. Ezen elnevezés — úgy hiszem — onnét eredt, mivel a hajósoknak, míg a mély fokot

7 vontató lovaikkal átúsztatták, macskát (vas) kellett vetniök. b. Ezen Éren a Pest—eszéki

8 posta útnak nem messze a Dunába szakadásától, van egy híd," — mely bár a század elejétől fogva fából épült, — Kőhid

w nevezetét megtartotta, mivel régenten kőből volt. Jelenleg is láthatni a fa híd alatt, és mintegy 20 öl távolságban, két kő híd fundamentumát. Lehet, hogy egyik ezek közül még római híd-rom; mert erre vezettetett a római ut. Ezen hídhoz közel álló csárda is Kőhidi csárdának neveztetik. c. A Három szilfánál nevezet alatt áll azon környék, hol a 6-ik pontban említett 3 ős szilfából még kettő virul. d. A Bottyán sáncza

n Rákóczi vezéréről Bottyántól nyerte nevét. Ezen földsánczok feküsznek a Duna partján, mintegy 10 öl magasságban a Duna felett. Az itt található cserepekből azt következtethetni, hogy Bottyán előtt már más régi népek is használták azt vedül. e. Még egy nevezetes pont van Baracson, melynek azonban neve nincs. Ez jelenleg a Kornis

12 család Szőlőhegye, és azért nevezetes, mert az ott kiásott kő, cserép és sindelyek felírásaiból, valamint a sok talált római pénzből világossá lett, miszerint a nevezett helyen egyike állott a római birodalom pannóniai Dunamelléki nevezetesebb őr-várainak.

13 Ezen hely szinte a Duna partján áll, mintegy 8 öl magasságban a Duna felett. Területe 2 hold lehet. A napokban ezen helyet megtekinteni itt volt ft. Rómer Flóris úr, ki a látottakkal nagyon megelégedve távozott. Ügy hiszem e tárgyról értekezni is fog. Költ Baracson 1864. május 30. Kornis Antal földbirtokos Jegyzetek 1 1560-ban I. Ferdinánd ajándékozta ezt a vidéket a Paksy testvéreknek. 1 Baracsra vonatkozó legrégibb okleveles emlék 1281-ből való: Jacobus de Barach vFejér; Cod. Dipl. V. 3. 91.) Csánki pedig 1453-ban tud ,,Barach"-ról (ld. Károly III: 149.). A XVIII. században rácok lakták. 3 ismét 4 A török uralom után nem telepítik be jobbágyokkal. Birtokosai majorsági gazdálkodást folytatnak rajta. Majorság = a földesúr saját kezelésében levő birtokrész, tanya.