Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

munka, a program megvalósítása pedig még közel 140 év után, napjainkban sincs befejezve. Pesty Frigyes (1823—1889) történettudós, 1859-től az Akadémia levelező tagja, a Magyar Történelmi Társulat egyik létrehozója volt. akit 1877-ben „roppant munkássága jutalmául" az Akadémia rendes tagjának és a II. osztály titkárának választottak meg. E munkásság jórészt hazai és külföldi levéltárakban, könyvtárakban folytatott kutató, feltáró tevékenység volt. Nagy szenvedéllyel kutatott, munkásságának mindig visszatérő témája a helynevek és a történelem összefüggésének kérdése. Ezt nyomon követhetjük 1865-ben Temes és Krassó vármegyék történeti és földirati monográfiájában, majd akadémiai székfoglalójában, az 1878-ban megjelent Az eltűnt régi vármegyék c. kétkötetes tanulmányában, majd utolsó jelentős művében, a Magyarország helynevei c. 1888-ban megjelent tanulmánykötetében is. De nemcsak maga gyűjtött, kutatott fáradhatatlanul, hanem 1864—66 között a Helytartótanács útján, a főispánokon, fő- és alszolgabírókon keresztül Magyarország minden talpalatnyi,, önálló elnevezéssel bíró területének leírásában az egész országot munkatársává teszi. A névgyűjtés kérdőívek alapján történt. A munka méreteire jellemző, hogy összesen 60 000 kérdőívet küldetett ki, a hozzátartozó utasítással együtt. Erről maga így ír: „A 60-as évek elején sikerült nekem hatósági közegek közreműködésével Magyarország minden helységének topographiai neveit összegyűjtenem, és e gyűjtemény segítségével sok kétes kérdést megfejteni. Minden községbe programokat küldtem, kérdőpontokat s utasítást minden nyelven." Elsősorban számított a hivatalos emberek, a bírók, jegyzők nyomozó, gyűjtő munkájára, — de az ügybuzgó és lelkes papok, erdészek, bányászok közreműködésére, a falu öregjeinek emlékezetére, a községben élő mondák, történeti hagyományok, helyi érdekességek leírására. Az alábbiakban kivonatosan közlöm a kiküldött utasítást és a kérdőívet. Utasítás a haza helyneveinek gyűjtésére és összeírására Cél: hazánk összes helyneveinek magyarázása, értelmének kinyomozása. Ez az egyéni élvezeten túl történeti, nyelvészeti tudományos érdekkel is bír. Ehhez szükséges a teljesség, hogy az egész névkincset összeírják. Épületeken és fákon kívül majdnem minden ingatlan, minden talpalatnyi föld neve, minden névváltozatában ide tartozik. Nem kell semmi adatot kicsinyelni, hanem addig folytatni a feljegyzést, amíg az utolsó név nincs kiderítve. Fontos a megkérdezettek jó kiválasztása. Mindenütt van 1—2 ember, aki lakóhelyét egészen részletesen ismeri. Ezeket, a falu véneit, jegyzőit, papjait, erdészeit, vadászait, bányászait stb. kell megkérdezni. Egyik a másik adatait kiegészítheti. A szóbeli adatok mellett hivatalos és hiteles iratok, földbirtok és adósorozó könyvek (ehhez a telekkönyvi és catastralis hivatalok nyújtanak segítséget), egyházi anyakönyvek, jegyzőkönyvek, monográfiák. Hivakozásnál a forrás megjelölése is fontos. Mellékel egy schemát (kérdőívet). Külön felhívja a figyelmet a kérdőpontok sorrendjére: Helynevek községből megyéből Az adatgyűjtés 7 kérdőpontra terjed ki: ' .— .. *a* ..-.;>- .-*íf~ « -f r> tt

. -.t-itt , -j. t áia. j 1. A megye, kerület, járás, szék neve, ahová a helység tartozik. 2. A községnek, városnak hányféle neve él jelenleg? Ha több neve van, melyiket használják helyben, s melyik terjedt el országosan? 3. Volt-e hajdan a községnek más elnevezése? Vagy írták-e másképpen mostani nevét?