Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. Hungarie novae geographico-historica. Pars secunda transdanubiana. Fordította és bevezette Prokopp Gyula

de ez utóbbi kissé távolabb van. A falu közelében tó bugyog fel, amelyet fallal vettek körül, hogy itatóul szolgáljon az állatoknak. A talaj részint mélyebb, részint magasabb fekvésű, a bort és a gabonát jól termő földekkel. Különösen jól terem az árpa, amit nagy mennyiségben szállítanak innen Budára. A lakosok itt is magyarok, a földesurak pedig részint a Vöröss család, részint mások, akiknek paraszti házuk is van. A szomszédos Baracska major a Szűcs és a Gellérti családé. Kitűnő gulyát és ménest tartanak itten. 19. Ráckeresztúr nem nagy távolságra van Szentpétertől kelet felé. Földje és annak megművelése hasonló az előbbihez, lakói azonban tótok. A Cziráky-uradalomhoz tartozik. Hajdan szerbek lakták, tőlük kapta a nevét is. Ezeket azonban szétszórták a törökkel vívott harcok, és az ő helyükbe jöttek az utóbbi években a tót telepesek. Határos vele a Duna felé Szentmiklós és Martonvásár major. 20. Tordas hasonlóképpen tót telep, a Sajnovits család birtoka. Földje dombos, hasonló Szentpéteréhez. 21. Gyúró északi szomszédja Tordasnak. Lakói részint magyarok, részint tótok. A komáromi jezsuiták birtoka. Magas dombok alkotta mély völgyben fekszik. Földje hol kemény, hol homokos, kitartó forgatás és trágyázás nélkül terméketlen. A falu közelében sánccal körülvett mocsár van, igen alkalmas az állatok itatására. 22. Virt északról szomszédos Gyúróval, földje is hasonló az ottanihoz. Itt van Szabó Mózesnek, a híres Vak Bottyán unokájának a majorja. 23. Etyek az előbbi falu közelében, attól északra fekszik. A komáromi jezsuiták birtoka, magyarok és tótok vegyesen lakják. Kicsiny határa alig különbözik Virtétől. 24. Bicske a Vértes erdőségének tövében fekszik, a Budáról Bánhida felé vezető úton. Itt is magyarok laknak. Olyan sok a lakosa, hogy mezővárosnak is beillenék. Kies fekvésű, bőven termi a jóminőségű bort, nemkülönben a gabonát is, de a rozs itt is jobban terem, mint a búza. Gróf Batthyány Fülöp birtoka. 25. Mány Bicske alatt fekszik, ugyanazon út mentén. Jelentéktelenebb az előbbinél, de ugyanolyan termékeny. 26. Sóskút szerb falu ugyancsak ezen a környéken, de Mányon túl. Dombok veszik körül, de van sík, napsütéses rétje is, ahol jó széna terem, főleg a déli részen. Itt vannak a bőven termő szántóföldek is. Gróf Szapáry a földesura. I. Károly király ezt a falut adta cserébe Verébért Csáky Pálnak, a fentebb már közölt oklevél szerint. Ez a hely egyébként már Árpád idejében híressé vált. Anonymus krónikájából tudjuk ugyanis, hogy a magyarok a sós forrás melletti mezőn vertek tábort. 27. Tárnok Illésházy grófnak közepes nagyságú faluja, melyet közösen laknak magyarok, tótok és rácok. Sóskúttól délre fekszik, földje dombos és homokos. Nyugat felé van Kalács, más néven Keveháza. Azt hiszi ugyanis a nép, hogy itt van eltemetve a magyarok Keve nevű vezére. Mutogatnak is itt egy követ, melyet a vezér síremlékének tartanak. Ez a körülbelül öt láb magasságú kerek oszlop egy szántóföldként használt lejtőn áll. Valamikor sokkal magasabb lehetett, mert látszik, hogy a felső része le van törve. Vastagsága olyan, hogy könnyen átölelhető. Az oszlop kerületén latin felirat van, de a betűk már annyira kopottak, hogy csak ezt a keveset lehet kiolvasni: IP CAESAR SEVERUS TIVS AUGUS TUS TRIBUN POTEST ET NOBILISSIMUS CAESAR V VETVUSTATE AE ET ... DIST ... VI ... CORV etc. Valójában semmi olyan sincs itt, ami Keve sírjára utalna, hiszen a felirat világosan mutatja, hogy ez a kő római emlék. Tárnoktól délre van a Szent Márton Vására nevű major. 28. Érd szintén Illésházy-birtok. Hajdan arról volt híres, hogy Sárkány Ambrus volt a parancsnoka ennek a helynek. Az ő címerének töredéke még ma is látható. Budától délre fekszik egy magyar, vagyis két német mérföldnyire, Tárnoktól pedig fél mérföldnyire keletre. Az egyik oldalról Téténnyel, a másikról Szentlászló és Báta majorokkal, Tárnok felé pedig Szent Márton Vására és Berke majorokkal határos. Maga a falu már Pilis megye határán van, a Buda felé eső része pedig hajdan Buda külvárosa volt. Nevezetes ez a hely arról, hogy II. Lajos király útban Mohács felé, megpihent itten. Istvánffy írja: Július 15-én, a 12 apostol tiszteletére szentelt napon, a király a nádor és az esztergomi érsek társaságában, körülbelül 3000 emberrel együtt elhagyta Budát, és meg sem állt az Érd nevű külvárosig, amely egy mérföldnyire van Budától, és amelynek Sárkány Ambrus volt a parancsnoka. Itt történt,