Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Rákóczi tanulmányok - Jenei Károly: Fejér megye a Rákóczi-szabadságharc idején
szont Pápáról 1704. március 24-én arról tájékoztatta a már Dunaföldvár felé menekülő Károlyit, hogy „most indul Fejérvár felé, a pénzt és az ezüst portékákat zsákokba rakta, tizenkét lovat két kocsiba befogatott. Ameddig lehet, kocsikon viszi a zsákmányt, ha ez lehetetlenné válik, a zsákokat a paripákra rakja. Egyenesen Földvár felé megy, mert a karvai révet veszedelmesnek mondják.""' Károlyi menekülésének hírére Eszterházy Dániel március 28-án csapataival visszatért Székesfehérvárra, hogy a szükséges védelmi intézkedéseket megtegye. 3 " Rákóczi 1704. április 2-án Egerből keltezett, Károlyi Sándorhoz intézett levelében helytelenítette Károlyi megszaladását. „Szükséges lett volna Kegyelmednek Fehérvár tájékán megállapodni és ellenállni, ahelyett, hogy azt a darab földet konfusióba hagyta." Mivel a történteken változtatni nem lehetett, a Solton tartózkodó Károlyit utasította, hogy a hadakat sürgősen gyűjtse, „a dunántúli földet untalan riasztássá". Majd a had fele részével keljen át a Dunán és siessen Székesfehérvár védelmére. 31 Székesfehérvár sorsa azonban már megpecsételődött. Heister március 29-én Győrben a császár március 25-én kelt pátens levele alapján amnesztiát hirdetett mindazoknak, akik Fejér megyében a fegyvert leteszik és visszatérnek a király hűségére. 32 Heister április 4-én elfoglalta Pápát^ és hadaival Kisbér irányába. Fejér megye felé indult. Eszterházy Dániel április 5-én drámai hangú levélben kérte a Dunántúlon lévő kuruc hadakat, hogy se órát, se napot nem várva, éjjel-nappal siessenek Fehérvárra. 3 '' Ugyanakkor segítséget kért a fejedelemtől is. Jellemző volt a zűrzavarra és tájékozatlanságra, hogy a Fejér megyei származású Szekeres István ezeres kapitány április 5-én Mórróí még azt jelentette Eszterházy Dánielnek, hogy a német ellenséget a Rába mellett megszorították, holott Heister hadai már közvetlen közelében voltak. 3 ' 1 Heister április 7-én du. 4 órakor 5000 főnyi seregével Kisbérről megindult és éjfélkor Mórra érkezett. Újlaki András kapitány a németek hadmozdulatairól azonnal értesítette Károlyit és kérte, „ha segítő had vagyon, minden késedelem nélkül siessen, hogy utolsó romlásra ne jusson" az ügyük. 31 ' Székesfehérváron a császári katonaság közeledése nagy zavart okozott. Heister közben rövid pihenő után április 8-án Mórról tovább vonult. Sárkeresztesnél mintegy 700 főnyi kuruc lovassággal találta szembe magát. A kurucok az összecsapás előtt parlamentert küldtek Heisterhez, hogy időt nyerjenek. Heister beleegyezett a tárgyalásokba, mert neki is szüksége volt az időre, hogy gyalogságát bevárja. A kurucok kihasználva a megtorpanást, Székesfehérvár felé észrevétlenül elvonultak. Heister csapatainak fáradtsága miatt az üldözésről lemondott. A harci szünet alatt a kurucok Székesfehérvár előtt csatarendbe álltak. A túlerőnek azonban ellenállni nem tudtak, és a város kapui felé visszavonultak. Eszterházy Dániel csapataival a várba bevette magát és mivel fennállt a veszély, hogy a várkapuk felé tóduló kurucokkal együtt a császáriak is benyomulhatnak a várba, a kapukat felvonatta és a hidakat felszaggatta. A kuruc sereg nagy részének sikerült magát az ellenséges gyűrűből kivágni és elmenekülni. Aki a gyűrűbe szorult, Újlaki András szerint, „ki ott veszett, ki azonnal labanccá lett". A várhoz vezető út ezzel Heister számára szabaddá vált, aki hadával a város előtti kertekbe benyomulva, a budai kapura ágyútüzet nyittatott, mire Virmond ezredes két zászlóalj némettel és egy zászlóalj dán katonasággal támadásra indult. Mivel a vár a védelemre megfelelően előkészítve
