Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Dani Lukács: A Dunai Vasmű első évtizede 1950 – 1960.

ezer tonnás nagyságrendet — a népgazdasági terv egészének megemelésé­vel összhangban — a két lépcsőben kiépítendő, összességében egymillió tonnás kapacitás váltotta fel. Az őszi — említett párthatározatban még lakótelep építéséről volt szó; 1951 tavaszán már szocialista város létesítése folyik a kombinát szomszédságában. Ilyen irányú beruházás megvalósítása mind a tervezés, mind a gyár­tás és szerelés tekintetében népgazdaságunk számára túlságosan nagy fel­adatot jelentett. Sem a szükséges mérnökgárda, sem a tapasztalat nem állt rendelkezésre. A szocialista országokkal kötött hosszú lejáratú egyez­mények keretében a kombinát vezérterveit, a helyszíni tanácsadást segít­ségként kaptuk. A létesülő vasmű berendezéseit csaknem teljes egészében. A segítés alapja a Szovjetunióban készített generálterv, majd a technoló­giai berendezések szállítása volt. A gépek' szállításába bekapcsolódott a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia is. Ma­gyar részről a tervezési munkák összefogása, az altervezőkkel történő ösz­szehangolás feladata a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodájára hárult. A beruházási munkák irányítását, a műszaki vezetést az első évek­ben a Nehézipari Beruházási Vállalat, majd később ennek jogutódjaként a Dunai Vasmű Beruházási Főmérnöksége végezte. II. A gyártelep a Dunapentele községtől délre fekvő lösztáblára települt. A falu és a gyártelep közé eső területre épült a kombinát lakótelepe, amely a tervmódosítások nyomán várossá fejlődött. A várost és a vasmű­vet erdősáv választja el egymástól. A szerkezetében megkomponált város konfortált lakásait és egyéb épületeit zöldövezet veszi körül. A városhoz hasonló levegős beépítési mód jellemzi a gyártelepet is: a beépítés mér­téke nem éri el a terület felét. A kombinát zárt termelőegység. A vízi úton érkező szovjet vasércet, illetve a tengelyen szállított, kokszosítható komlói szenet feldolgozva, ön­magát látja el koksszal, gázzal, villamos energiával, oxigénnel, tűzálló­téglával, a folyamatos gyártáshoz szükséges nyersvassal, acéllal, acél­önteccsel. A kombinátot két nagy termelőegység alkotja: a kokszoló, illet­ve a vasmű. A kokszolómű — a technológiai folyamatnak megfelelő tele­pítési sorrendben — a szénelőkészítőből, a szénmosóból, a kokszolóból és a vegyi gyárrészlegből áll. Magát a szorosan vett vasművet az ércelő­készítő és darabosító, a nagyolvasztó, a martin- és a hengermű alkotja. A technológiai üzemekhez segédüzemek egész sora zárkózik fel. A kemencék falazásához szükséges tűzállótéglát és habarcsot a tűzállótégla­gyár, az áramellátást saját erőmű, a sűrített levegőt önálló kompresszor­telep biztosítja. A zavartalan üzemmenetről egy közepes nagyságú gyár­nak megfelelő javítóműhely, illetve karbantartó gyárrészleg gondoskodik. Ennek keretében saját vas- és acélöntöde, mintakészítőműhely és villamos javítóüzem létesült. A két dunai szivattyútelep óránként 16 ezer köbméter vizet szolgáltat az erőmű és a kohászati üzemek számára, hűtés céljából. A vízi úton történő anyag, illetve késztermék szállítására — teljes kiépülésében — évi 3 millió tonna forgalom lebonyolítására alkalmas kikötőt terveztek. A ten-

Next

/
Thumbnails
Contents