Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Jenei Károly: A székesfehérvári Könnyűfémmű története 1941 – 1946.

zetméterre irányozták elő. A csarnokokat az elektromos energia ellátására szolgáló transzformátorház és a központi víztelep egészítette ki. Az igazgatósági épületet, valamint a mérnökök és mesterek részére 4—5 kisebb lakóépületet az adonyi—szabolcsi út mellett a gyártelep vasút felé eső részén kívánták megépíteni.

13 A Magyar Bauxitbánya Rt. igazgatósága a gyártelep területének átvétele után Láng Jenő gépészmérnököt alkalmazta az épülő gyárnál, üzemvezető-főmérnöki minőségben.

14 Feladatát a gyár építésével kapcsolatos műszaki, mérnöki feladatok képezték. A vállalat végrehajtóbizottsága Zsilinszky Gábor vezérigazgató javaslatára az építkezési munkák kivitelezésével 1941. december 16-án Báthory—Klenovits budapesti vállalkozókat bízta meg. Az ácsmunkákra, mint legolcsóbb ajánlattevő, Nojiczer székesfehérvári ácsmester kapott megbízást. A Dürener Metallwerke igazgatói az építkezés minden fázisát ellenőrizték. Gyakori székesfehérvári megjelenésük tetemes utazási költségekkel és napidíjakkal terhelte meg a vállalatot.'

5 A könnyűfémmű teljes gépi berendezését a Dürener Metallwerke szakemberei tervezték meg. A tervek szerint a hengermű gerincét egy Schloemann gyártmányú hengerekkel rendelkező átemelő asztalú meleg hengerpár képezte, melyhez a hideg állványok csatlakoztak. A szalaghengerlés számára két szalagállvány szolgált volna. A présmű főberendezését egy szintén Schloemann gyártmányú 1500 tonnás hidraulikus cső és rúdprés képezte volna. A prés-kovácsmű berendezését a tervek szerint három dörzsgörgős sajtó és a hozzátartozó segédberendezések alkották. A tuskó öntöde részére két, három tonna befogadóképességű 180 kV-os olvasztókemencét és 220 kV-os 5 tonnás pihentető kemencét terveztek. A tervek azonban, amint azt a későbbiek során látni fogjuk, csak részben valósultak meg.

16 A Székesfehérvári Könnyűfémmű építkezése még meg sem kezdődött, amikor a Magyar Bauxitbánya Rt. és a WM Acél- és Fémművek között az alumínium félgyártmányok értékesítése kérdésében már jóelőre az Iparügyi Minisztérium támogatását kérte, hogy a Németország részére készülő repülőgépek gyártásához szükséges hengerelt félgyártmányokat a Dunai Repülőgépgyárnak kizárólag a székesfehérvári gyár szállítsa. A kérést a Dürener Metallwerke igazgatósága is magáévá tette és bejelentette, hogy a székesfehérvári gyárba beruházott német tőke miatt a német légügyi minisztérium is ragaszkodni fog a Székesfehérvári Könnyűfémmű szállítási elsőbbségéhez. Ez az állítás azonban aligha lehetett helytálló, mert ugyanakkor a VM Acél- és Fémművek hengerműve nagy megrendeléseket kapott a német légügyi minisztériumtól.

17 A székesfehérvári gyár építése 1942 tavaszán indult meg. Ekkor derült ki, hogy a fémmű energiaellátásának a biztosítását egyik dunántúli erőmű sem vállalta. A Magyar Bauxitbánya Rt. igazgatóságának bejelentése után azonnal tárgyalások indultak a Székesfehérvári Városi Közművekkel. Ha a Közművek a hengermű áramellátását nem tudta volna biztosítani, a gyártelep Székesfehérvárott nem épülhetett volna meg. A Közművek azonban vállalták a nem könnyű feladatot, mely kapacitásának a bővítését tette szükségessé. A Magyar Bauxitbánya Rt. igazgatósága és a Közművek között 1942. április 9-én jött létre a szerződés, melyben a Közművek kötelezettséget vállaltak, hogy Könnyűfémmű üzemét 15 éven át elektromos energiával ellátják.

18