Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Jenei Károly: A székesfehérvári Könnyűfémmű története 1941 – 1946.

Jenéi Károly: A SZÉKESFEHÉRVÁRI KÖNNYŰFÉMMŰ TÖRTÉNETE 1941—1946 A székesfehérvári alumínium-hengermű alapítása a Magyar Bauxitbánya Rt. nevéhez fűződik. Létesítése a magyar bauxitfeldolgozó ipar megteremtésének fontos állomását jelentette. Mielőtt e jelentős ipari létesítmény alapításának előzményeit, a gyár felépítésének nehézségeit, üzembe helyezését, működésének első éveit, eredményeit, 1944 decemberében történt kiürítését és a felszabadulást követő helyzetének alakulását ismertetnénk, szükségesnek látszik, hogy előbb vázlatosan érintsük a magyarországi bauxitbányászat és bauxitfeldolgozó ipar kialakulásának a történetét. Magyarországon századunk elején, 1903-ban tárták fel Bihar megyében az első bauxitérctelepet. A folyamatos kutatómunka során a Jád patak völgyében és Vaskoh vidékén felfedezett gazdag bauxitlelőhelyek kiaknázására két bányatársulat is alakult. A magyar tőke idegenkedése miatt azonban a bihari bauxit nagy karriert futott be. A francia bauxittól elesett németeknek a repülőgép- és egyéb hadianyag gyártásához nagy mennyiségű bauxitra volt szükségük. Fejlett bauxitfeldolgozó iparuk számára életfontosságúvá vált a Bihar megyei bauxit. A háború éveiben vonatszerelvények hosszú sora szállította a hadigépezet számára fontos ércet a nagyváradi állomásról Németországba.

1 A bihari bauxitbányák a trianoni békeszerződés életbe lépése után román fennhatóság alá kerültek. Az Alumíniumérc Bánya és Ipari Rt., mely e bányák kiaknázására 1917-ben a Magyar Általános Hitelbank közreműködésével alakult meg, hogy érdekeltségét részben megmentse, a bihari bauxitbányák üzembe tartására román tőkések bevonásával 1921ben közös magyar—román részvénytársaságot alapított. A bauxit és az alumíniumipar iránti érdeklődés az első világháborút követő években fokozódott. Ennek hatására az 1920—2 l-es években a Dunántúlon több irányú kutatómunka indult meg, melynek eredményeként és részben szerencsés véletlen folytán Sümegtől a pilisi hegyekig nagykiterjedésű bauxitlelőhelyekre bukantak. A halimbai bauxitércet Stürmer József katonatiszt fedezte fel. Bálás Jenő bányamérnök pedig 1920-ban szénkutatás közben bukkant a gánti és csákvári bauxittelepekre. A Veszprém megyei bauxit hasznosítására 1922-ben megalakult a Tapolcai Bánya Rt. A vállalkozás ígéretes tervekkel indult. A dessaui Junkers repülőgépgyár kész volt a vállalatnál érdekeltséget vállalni. A német tőkések Halimbán timföld és alumíniumkohó létesítését tervezték.