Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Farkas Gábor: A vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár RT. székesfehérvári üzeme az alapítástól az államosításig 1939 – 1948.

A tervfeladatok realizálását nemcsak a tőkés üzem vezetőire bízták. Befolyása volt erre az üzemi bizottságnak, a városi 3 éves tervbizottságnak is. 1947 második felében, tehát a tervidőszak első hónapjaiban a gyártási profil nem bővült. Lényegében az év elején tervezett feladatok megvalósításán dolgoztak ekkor is. 1948 első hónapjaiban gépek érkeztek a gyárba, amelyekhez szakmunkásokat irányítottak át, illetve vettek fel. A géppark is kiegészült: 144 db automata és 6 db félautomata forgácsológépük lett, de rendelkeztek még 51 utánesztergával, 14 esztergával, 71 marógéppel, 2 menethengerlő, 156 menetfúrógéppel, 5 csiszoló-, 15 célgéppel és 6 rugóautomatával.''

1 A létszám március 20-ig 301 főre növekedett.

32 Lényegében az üzem a felszabadulás utáni időkben ekkor állt legmagasabb szinten, és fejlődése útban volt egy tőkés középüzem felé. A város vezetői úgy érezték, hogy az rt. a sokszor sürgetett üzemfejlesztést megkezdte. Az államosítás időpontja meglepetésként hatott az rt. vezetői körében. A rendeletet — amely azoknak az üzemeknek az államosításáról szólt, melyek munkáslétszáma 1946. augusztus 1-én a 100 főt elérték — a helyi újságok szenzációként közölték.

33 Az államosított gyárak közé került a vadásztölténygyári rt. két fehérvári üzeme is. A gyár igazgatója, eltávozott, helyébe az üzemi bizottság március 26-án Ferenc Mózest, az üb elnökét nevezte ki.

34 Ö mindössze két hónapot volt munkásigazgató. Május 25-én az üzemi bizottság ismét összeült az új igazgató kijelölésére. Javasolták, hogy az üb alelnökét, Tóth Jánost terjesszék fel erre a tisztségre. Róla tudták, hogy demokratikus gondolkodású és vezetésre termett egyéniség. A javaslatot Ferenc Mózes is támogatta, és a felterjesztést az üb nevében ő írta alá.

3;> Az államosítás megnyitotta a gyár előtt a fejlődés lehetőségeit. Már 1948 áprilisában széles körű versenymozgalom indult, amely során a tervet 130—150%-osan teljesítették. Űj üzemegységek építése kezdődött, s ez nagyarányú munkásfelvétellel párosult. A beruházás volumenére mutat a következő évi munkásfelvétel. Ekkor majdnem 900 főt vettek fel újonnan.

30 A gyár külföldi megrendeléseket kapott,

3

' (szovjet, jugoszláv) s az exportra való termeléssel bebizonyította életképességét. Az államosítással a gyár történetének első szakasza, a tőkés korszak, lezárult. Jegyzetek 1. Fejér Megyei Levéltár (Továbbiakban: FML) Székesfehérvár város Levéltára. Törvényhatósági Bizottság közgyűlési jegyzőkönyvek, 1942. 12. sz. (Továbbiakban: Közgyűlési jegyzőkönyvek.) 2. Ua. 1939— 17. sz. 3. Ua. 4. Ua. 1939— 37. sz. 5. Farkas Gábor: Fejér megye politikai története az ellenforradalmi rendszer idején. I. Kézirat. (Továbbiakban: Farkas G. im.) 6. FML A Székesfehérvári Ipartestület iratai. Gyári munkás nyilvántartások 1939— 1944. I—V. k. (A továbbiakban: Ipartestületi iratok.) 7. Uo. Tanoncnyilvántartó főkönyv, 1939—1944. 8. A Videoton Gyár története 1938—1970. Kézirat. (Továbbiakban: Gyártörténeti kiadvány.) 9. Jenéi Károly: A Fejér megyei bányák és gyárak pusztulása 1944-ben. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4., 1970, 351—377.