Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

JEGYZETEK A SZÖVEGKIADÁSHOZ A közreadott két dráma kézirata szereplői példánynak tűnik, tehát az eredeti példányok másolatai. A hibák jelentős része másolói hibáknak tűnnek. A drámakézirat egy kéz munkája. Az utólagos betoldások is ugyanattól a kéztől származnak, tehát a másoló korrigált. A szöveget betűhíven közöltük, a helyesírást az interpunctiót az eredeti állapotban hagytuk. Rövidítéseket a másoló általában nem alkalmaz, a hosszú mássalhangzókat általában úgy jelöli, hogy az egyszer leírt mássalhangzó fölé egy vízszintes vonalat húz. Ezt a rövidítést feloldottuk. Igen nehéz volt annak az eldöntése, hogy egy-egy ékezet hosszú vagy rövid, ezért csak azt jelöltük hosszúnak, amely a kéziratban valóban annak is látszott. Így helyesírási szempontból következetlennek tűnhetne a szövegkiadás, a hosszú vagy rövid ékezet jelölésében azonban maga a másoló következetlen. A lapok felső margóján található kereszt jeleket a szövegkiadásban nem adjuk. A rendezői utasítás mindkét drámában igen kevés, többek között ez is igazolja, hogy a kézirat szereplői példány. A rendezői utasításokat a másoló hol a margóra teszi, hol a szövegben hozza. Ezt a következetlenséget elsősorban nyomdatechnikai okok miatt egyszerűsítettük, s valamennyi rendezői utasítást a megfelelő helyen a szövegben hozunk. A szövegkiadása során az alábbi zárójeleket használtuk: /: :/ az eredeti szövegben is lévő zárójel. [ ] saját szövegkiegészítéseinket tettük ezek közé a zárójelek közé. ( ) az eredetiben törölt szöveget ilyen zárójelek között hoztuk. / / a szövegben előforduló rendezői utasításokat ilyen zárójelbe tettük. Az olvashatatlan helyeket kipontoztuk /.../. A helyesírási és egyéb következetlenségeket, nyilvánvalóan a másolótól származó elírások után (!) zárójelek között felkiáltó jelet alkalmaztunk. Olvasati és egyéb problémákra alábbi jegyzeteinkben utalunk. Itt azonban a dráma keletkezési körülményeire utaló vagy a téma megértéséhez feltétlenül szükséges szómagyarázatokat is adjuk. Az eredeti lapszámozást a szöveg közben [ ] zárójelek között kurzívval, a szereplőneveket és a rendezői utasítást kurzívval adjuk. 1. Boldisár király: későbbi de azonos kéztől származó bejegyzés a lap jobb felső sarkában. 2. Arbaces: médiai satrapa. Artaxerxes Mnemon hadvezére volt, aki Cyrushoz pártolt. Vö: Pecz Vilmos: Ókori lexikon (Budapest 1902.) I. 200. Hivatkozik: Xen. An. 1, 7, 12, 7, 8. 25. 3. Nábuk: Babilónia i. e. 605—562-ig uralkodó királyának a fiáról Nabukodonozorról van szó, aki az egyiptomiak ellen a karkemisi csatában győzött, s egyiptom területeit leigázta. Juda három esztendőn át fizetett neki adót, ekkor azonban Juda fellázadt a zsarnok Nabukodonozor ellen, aki azonban a lázadást hamarosan elfojtotta, s trónra Sedeciást ültette. Sedeciás is fellázadt Nabukodonozor ellen, a babiloniak erre megszállták Jeruzsálemet, a templomot felégették. Harcot viselt Ammón és Moáb ellen, 572-ben újból Egyiptom ellen. Egy-egy hadjáratáról a rabszolgák özönét hajtotta haza. Uralkodása egyébként hadjáratain kívül hatalmas építkezéseiről is híres. Élete végén állítólag megőrült: füvet evett, mint az ökör, szabad ég alatt lakott, szőre olyanná lett, mint a sas tolla, s körme, mint a madarak karma. Vö: Dán. jöv. 4, 30. Vö: Bibliai lexikon. Szerkesztették: Czeglédy Sándor, Hamar István, Kállay Kálmán. (Budapest 1931.) II. 768. Vö. még: Pecz: i. m. II. (Budapest 1904.) 147—148. Az eredeti szöveg következőképpen hangzik: „Ugyanabban az órában beteljesedett a beszéd Nábukodonozoron: kivetették az emberek közül, füvet evett, mint az ökör, és az ég harmata öntözte testét, míg szőre olyanná nem nőtt, mint a sas tolla, és körme, mint a madarak karma." Vö. Ószövetségi Szentírás a vulgáta szerint. KáVdi György fordítása szerint. (Budapest 1934.). Vonatkozó hely. A szöveg tehát majdnem szószerint egyezik az eredetivel. 4. boszontotta: az eredeti szövegben is aláhúzva. 5. magához fűvezett: az mint bűvöl. Ebben a jelentésben ritkán fordulhat elő a szó. Vö: Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. (Budapest 1862—1874.) II. 999. 6. mezzeit: az mint mezeit.