Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

Cyr. Esküvéssel le kötöttem hitemet. Ottan. Állya meg eskütt igéretét a' község; a' királyoktúl sokszor mást kéván a' szükség. Cyr. Barátom, nem ismersz még engem. Ha kötésemet fel bontanám, királyságra magam alkalmatlannak ítélném. Ottan. (Felséges király) Igen sanyarú erköltsel birsz Felséges királly! Tehát fiad is le kötötte hitét? Camb. Semmi képpen. [5b] mind az által innen el nem távozom. Szerentsés, és szerentsétlen ügyével Atyámnak meg elégszem. Ottan. Ha tehát meg átalkodot szándéktokat megnem másollyátok: kérlek, leg alább Boldisárnak ma érkező veszéllyét ne gátollyátok. Én Gobriáshoz sietek. Hetedik kimenetel Cyrus, Cambyses. Camb. Hallottad Atyám? oh szerentsés raboskodás! ez nyit utat néked kevély Bábylonnak birodalmára. Cyr. Fiam! ne mellezd a' madarat, mig megnem fogod. Camb. Még is kitelkedel oh Atyám! tellyességgel meg unta Babylon a' kegyetlenkedő királyt. Gobriás, és Ottanes a' mi jónkat kévánnyák. És hát ha a' tsalárdság — Cyr. Fiam! ha a' tsalárdság markunkba szakad, bezzeg nagy Ortza pirulva mind Bábylonnak, mind saját országunknak ki kopunk birodalmábul. Camb. Ah távoztassák ezt tölled Attyám Persiának jó Isteni! ha pedig reád borittyák a' mostoha tsillagzatokat; oltalmadért örömest fegyvert fogok, és éltemet kotzkára vetem. Cyr. Fiam! meg tanultad Atyád kedvét keresni; de nem az Országlást. Az Országok nem az emberi tetszésben, hanem az Istenek végezésében forognak. — De ime Gobria siet hozzánk Fiam! mind addig félre ne vonnyuk a' kárpitot, mig Ottanes vissza nem tér. Camb. Vallyon mitsoda vén Ember késéri őtet? Cyr. Öszszel fejérlet haja, ábrázattyának méltósága nagy érdemű udvari embernek jelenti.