Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

hiszen Cyrus így életveszélyben van. Szeretné rávenni a perzsák királyát arra, hogy tüstént meneküljön, ő azonban kötött szava miatt a megfutamodást nem vállalja. (I. 6.) Cyrus és fia, Cambyses ketten maradnak a színen. Az ifjú minden segítségét felajánlja atyjának. Cyrus figyelmezteti fiát, hogy az érkező Gobriás előtt kilétüket el ne árulja. (I. 7.) Gobriás Dániellel, az ősz prófétával érkezik a színre. Nem akarja Cyrusról és Cambysesről fellebbentem a fátylat. Isten nem minden titkot tár fel — mondja — a próféták előtt, különösképpen akkor nem, ha ezzel valaki a „kendőzött pártolkodásnak" kimenetele felől akar igazat tudni. Gobriás megretten a próféta nyilatkozatára, amely szerint már ismeri titkos terveiket. Kéri tehát Dánielt, hogy terveihez nyújtson segítséget. (I. 8.) Dániel Israel Istenéről beszél a színen jelenlévő Cyrusnak. Ez az isten mindenütt jelen van, mindent lát, mindent hall, s Persia istenei megrémülnek Israel Istene láttán. Ha Israel Istenét imádja, akkor egyszer majd Chaldaea trónjára fogja segíteni. Cambyses azt kéri az ősz férfitól, hogy ne hagyja atyját és őt kétségek között habozni. Dániel azonban nem hajlandó többet elárulni (I. 9.). Ismét magukra maradtak a foglyok. A király arra kéri fiát, szökjön el Ottanes vagy Gobriás segítségével. Az ifjú atyjáért még életét is képes lenne feláldozni, el is indulna, közben azonban megérkezik Boldizsár és Arbaces. (I. 10.) Chaldaea királya boldogan tér vissza az elhagyott perzsa táborból, s gúnyolódik a perzsa foglyok felett. Mi az oka, hogy az a híres hős, Cyrus elmenekült? Talán Susa városában henyél? Cyrus alig tudja a sérelmeket szó nélkül állni. Annyit elárul, hogy Cyrus él, s most is Boldizsár ellen vitézkedik. Arbaces fedezi fel, hogy a jelenlévő fogoly maga Cyrus, aki ezután már nyíltan bevallja kilétét. Boldizsár ezután két katonájára bízza az előkelő foglyokat. (I. 11.) A király és Arbaces maradnak a színen. Most már örül, hogy a perzsák sértéseit Cyrus halálával bosszulhatja meg. Arbaces kegyelemre inti királyát, hiszen egész Babyloniában elterjedt annak a híre, hogy Cyrus fog majd egyszer Chaldaeában uralkodni. Boldizsár azonban nem akar megkönyörülni a királyi foglyon. (I. 12.) Gobriás arra akarja Cambysest rávenni, hogy lopakodjék a perzsa táborba, s a perzsa sereg, amint erre fáklyával jelt kap, vonuljon azonnal a városba a nyitott kapun át. Cambyses nem vállalja a feladatot, hiszen megígérte Cyrusnk, hogy mindenütt mellette lesz. Ezután Gobriás Ottaneshez küldi Cambysest. (II. 1.) Gobriás az érkező Ottanes előtt feltárja, hogy a király mindkettejükre gyanakszik. Minthogy önmagát sikerült „hímes beszéddel" tisztáznia, most már csak Ottanesnek kell a gyanút maga felől eloszlatnia. Azt tanácsolta Boldizsárnak, hogy Cyrus kivégzését bízza Ottanesre, majd kiderül akkor, hogy kihez hű, Boldizsárhoz-e vagy Cyrushoz. Beszámol arról is Ottanesnek, hogy az ifjút a perzsa táborba akarta elküldeni, az azonban megkötötte magát, s nem ment. Ottanes ekkor világosítja fel Gobriast, hogy az ifjú maga Cambyses. Ezután az ifjú perzsa király életéért aggódnak, hiszen ha elfogják, az átadott gyűrűről könnyen rájöhet a király, hogy összejátszott Gobriás a perzsákkal. (II. 2.)