Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

Attya mellett itt lesz Fia, meg-testesült Angyalunk, megszerzi ezt két Mária, Égi s földi asszonyunk."" Ki ez a két Mária, ez az égi s ez a földi asszony? Az égiről rögtön tudjuk, hogy ő a Beáta Virgo, a Regina Coeli, a Regina Hungáriáé. De ki ez a földi Mária? Nyilvánvaló, hogy ez a földi királynő csakis Mária Terézia lehet. Ez a felismerés ad értelmet, mondanivalót a cselekménytelen, rendkívül gyenge drámának, amely még a barokk misztika igényének sem tud eleget tenni. Az ismeretlen szerző tehát — egy kicsit vulgárisan szólva — két legyet üt egy csapásra. Eleget tesz a kor ideológiájának, másrészről pedig egy előkelő bókkal ráköszönt a földi Máriára is, a kegyesen uralkodó Mária Terézia asszonyra is. A dráma cselekménye nem egy nap alatt zajlik. Hosszabb ideig kellett tartania, amíg Ottó a császártól a választ megkaphatta. A színhely egy: egy királyi fogadóterem, amelyből kicsiny ajtó vezet a királyi kápolnába. Az István-dráma egyéb tekintetben sem érdemel különösebb figyelmet. Nyelve az átlagos szint alatt marad. Ebben a korban magyar szerzők klasszikus veretű latinsággal tudnak megszólalni. Olyan egyszerű a dráma cselekményszövése, a drámai konfliktus primitív megoldása, a költői képekkel alig élő latin próza azt sejteti, amit már fentebb is írtunk, hogy ez a munka egy nagyon fiatal magister vagy egy jobb diák pensumként írt munkája, amelyhez egy korábbi példa vagy példák, adhatták a jónak tartott drámai szituációt. A feladatot készítő diáknak csak le kellett vezetnie a cselekményt. Nem lehetetlen, hogy a tanár megadta a témát, adott egy, illetve két drámaschémát, s a tanulónak ezek felhasználásával kellett megírnia dolgozatát. Csokonai zsengéi, diákkori ,,tudós" versei is így születtek: a professzor megadta a témát, s Csokonai ezt a feladatot sokkal jobban megoldotta, mint iskolatársai.'

8 Ez a kis jelenet tehát, amely István király életének nehéz problémáit sűríti naiv hangvételű drámába, figyelmet kizárólag azért érdemel, mert a magyar irodalomtörténetben ez az első ilyen témájú dráma. Igaz ugyan, hogy a magyar irodalomtörténetben eddig már nagyjából kialakult Istvánfigurát a szerző jóformán már figyelembe sem veszi, arra azonban jó, hogy a mindennapi diák számára első királyunk életével, históriájával kapcsolatos legszükségesebb ismereteket biztosítsa. Boldisár király című dráma összehasonlíthatatlanul jobban sikerült, magyar nyelve miatt az irodalomtörténetben is jelentősebb helyet foglal el a Boldisár király című dráma az előbbinél. A téma forrása az ószövetségi biblia egy históriája. Dániel könyve 5. fejezetében olvasható ennek a történeti drámának a cselekménye. Belsazar (Balthazar, Boldizsár) nagy lakomát rendeztet, s erre ezer előkelő vendéget hívott meg. Az asztalokra azokat a szent edényeket helyezi, amelyet atyja Nabukodonozor zsákmányolt Jeruzsálem templomából. A lakoma közben — így szól a bibliai história —• egy nagy emberi kéz körvonalai tűntek fel látomásként a királyi palota fehér falán. Alatta