Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Glatz Ferenc: Szekfü Gyula a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumában

7. A Cziszterczi rend székesfehérvári kath. Főgymnáziumának Értesítője (továbbiakban Értesítő) az 1899—1900. iskolai évről. Székesfehérvár. 1900. 97.1. — „A rendkívüli tárgyakat tanulók érdemsorozata." 8. V. ö. erre EKI és az idézett szóbeli visszaemlékezés. 9. Fm.Lvt. A Ciszterczi rend székesfehérvári kath. Főgymnáziumának iratai. 10. A gimnázium tanárainak óráikhoz készített kéziratos jegyzetei. TIo 11. V. ö. Értesítő 1898—1899. 83.1 12. Értesítő 1899—1900. 36.1. 13. V. ö. erre „Tanári jegyzetek" között a műemlékek vázlatával, ill. rajzaival, képeivel, é. n. az iskola levéltárában. Fm.Lvt. 14. Értesítő 1896—1900 között az „Előadott tananyag. Tankönyvek. Tanár" c. fejezetek. 15. „Istentisztelet és tanórák rendje..." Lásd az Értesítő megfelelő köteteiben. 16. V. ö. erre: Lakatos Dénes (ciszt. r. tanár): A székesfehérvári ciszterczi rend katolikus főgimnázium száz éves története. Székesfehérvár 1914. „Vallás-erkölcsi nevelés" c. fejezete 60—75. 1. — Itt a vallásgyakorlatnak az 1890-es években szokásos rendjét vesszük figyelembe, vagyis azon évekből, amikor Szekfü az iskola tanulója volt, s mint ilyen ezeken maga is részt vett. 17. Az 1899—1900. évi tanévekben, tehát amikor Szekfü Gyula VIII. osztályos volt. a következő misével egybekötött ünnepségekről tudunk: Szeptember 11 (Erzsébet királyné évfordulója, gyászistentisztelet) Szept. 16. (első gyónás, másnap reggel áldozás), okt. 4. (a császár nevenapja a Székesegyházban), okt. 6. (,,a magyar szabadsághősök kivégeztetésének" évfordulója: a tanulók résztvesznek a requiemen, utána az iskolában megemlékezés) november 1. (Mindenszentek napja), nov. 2. (Halottak napja: gyászistentisztelet), nov. 5. („Szent Imre hg. ünnepe" — gyónás-áldozás ünnepélyes szent mise) nov. 16. (Ödön napi szent mise) — Vajda Ödön zirci apát névnapja), nov. 17. (Requiem Vörösmarty Mihályért), dec. 8. (a szeplőtelen fogantatás ünnepe) — Ezután a karácsonyi szünet következik: a székesfehérváriak Vasár- és ünnepnapokon 1/2 8 órakor szent misén vesznek részt, karácsony napján pedig 8-kor nagy-misét hallgatnak. — Jan. 1. (a székesegyházban testületileg „Oltáriszentség-imádás"), jan. 6. (a vízkereszt), jan. 13. (Jézus neve ünnepén gyónás, másnap áldozás), jan. 20. (Fábián-Sebestyén napi fogadalmi ünnep reggel 7 órakor mise, majd résztvesznek a városi körmeneten.) febr. 2. (Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe), febr. 3. (1/2 8 órakor mise, ezután „balázsolás"), febr. 28. (mise, hamvazás), nagyböjt vasárnapjain du. 3/4 3 „hitoktatás"), márc. 18. (a harmadik nagyböjt-vasárnapon intézeti templomban szentségimádás), ápr. 7. és 8-án „elmélkedés", 9-én gyónás. A húsvéti szünetben a helybéliek d. u. 2 órakor a „szent sírokat látogatják", húsvét vasárnapján és hétfőjén misét hallgatnak, ápr. 21. (a 48-as törvények szentesítésének évfordulójára ünnepség és mise), ápr. 25. (búza-szentelő körmenet), ápr. 26. (a három évvel korábban elhunyt igazgatóért „nagy requiem"), május 4. (Flórián napi körmenet), május 21., 22., 23. („keresztjáró körmenetek"en vesznek részt a diákok), május. 24. (krisztus mennybemenetelének ünnepe), jún. 3. és 4. (pünkösdi ünnep 35 tanuló bérmálkozott), jún. 14. és jún. 21. (úrnapi körmenetben vesznek részt), jún. 22. (gyónás, majd áldozás), jún. 29. (évzárás alkalmával ünnepélyes Te Deum) (összeállítva az Értesítő 125—128. 1. alapján). 18. Lakatos Dénes i. m. 65. 1. 19. Fejér megyei Levéltár (továbbiakban: Fm.Lvt.) A ciszterczi rend székesfehérvári kath. főgimnáziumának iratai, önképzőköri dolgozatok, „önk. dolg. több évből" c. füzet. — „Miképp ábrázolja az irodalom a magyar nemzeti szellemet?" címmel szerepel a kéziratos dolgozatok egybekötött füzetében Szekfü Gyula írása, a szerző nevének megjelölése nélkül. Szövegkritikai elmezése a teljes Szekfü-szöveg kiadásával, valamint a kötet többi dolgozatának elemzésével együtt: Glatz Ferenc: Szekfü Gyula ismeretlen dolgozata a székesfehérvári cisztercita gimnázium levéltárában. Fejér megyei Történeti Évkönyv 1976. (Megjelenés alatt) 20. Szekfü egész későbbi történetírói működésében a reformkori eszmék és a reformkornak, mint a „nagy nemzeti epocha"-nak jelentőségét, kihatásait részletesen elemzi: A „Három nemzedék". Szaktudományos kérdésfeltevések és történeti-politikai koncepció. (A fiatal Szekfü Gyula bécsi éveinek történetéből) Történelmi Szemle 1974. 3. sz. 396—420. 1.