Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)
Közlemények - Balázs László: Alsófokú oktatás a Vértesalján 1816-ban
legyenek azok köz-, vagy magántanítók, kötelességszerűen írja elő, hogy a tanulókat istenfélelemben neveljék, s tanítsák meg őket legalább arra, hogy a bibliát és az énekeket magyar nyelven olvasni tudják, majd az úrvacsorához készítsék elő gyermekeiket. A módszert illetően előírja, hogy ne tanítsanak olyant, amit a tanulók értelmükkel felfogni nem tudnak. Szoktassák őket a figyelésre, gondolkodásra, a veréstől lehetőleg tartózkodjanak, a resteket ne veréssel, de buzdítással serkentsék, udvariasságra, jó erkölcsre neveljék a gyermeket. Több helyütt a módszertan egész részletes. Előírja pl. hogy az első osztály tanítója az iskolába küldött gyönge gyermekeket nyájas szavakkal vonja magához, buzdítsa a tudományok szeretetére. Amikor a tanító a betűk megkülönböztetését és leírását tanítja, írja a táblára a betűt, tanulóját figyelve, nevezze nevén, majd a tanuló kezét megfogva utánoztassa vele az írást, mondassa ki vele az írott betűt, s ne hagyja el addig, míg azt nem látja, hogy a betű alakja és hangja meg nem ragad a gyermek lelkében, az egyes betűkön keresztül menve játszva tanulja meg a gyermek ellenérzés nélkül; ne időzzön sokáig egy betűnél, de tartózkodjék sok betűnek egyszerre való megismertetésétől is stb. — A methodus a vallási tárgyak mellett előírja a számtant (arithmetica Maróthiana), földrajzot, a szép kiejtést, éneklést, szépírást stb. A rectorok tartsanak kétszer egy évben vizsgát (examen) a tanultakból a napéjegyenlőség idején. — A methodusnak ezzel az előírással az a célja, hogy a faluról a kollégiumba kerülők, összhangban az otthoniakkal, jól előkészítve folytatni tudják ott tanulmányaikat. — A methodus a latint tanító iskolák számára is megszabja a tananyagot, mert a falusi iskolák között is van több olyan, ahol a latint tanítják. 2. Időrendben második ilyen irányító, egységesítő utasítás az 1777-ben megjelent, majd 1806-ban másodszor kiadott Ratio Edueationis. (Ennek hatását, a nemzeti iskolák felállítására való kísérletet Fejér megyében tárgyalja Móra Magda fenti dolgozatában.) Jóllehet a II. Ratio Educationist az állam a protestáns egyházakra nem tudta a maga egészében kiterjeszteni, de hatása meg volt az egyházi, így a református iskolákra is. 3. Ennek figyelembevételével készült el azután a Duna melléki egyházkerületnek 1801-ben kiadott „Tanításmódja, melyet követnek a Helvetica confessiot hitvallást tartó Dunán innen levő superintendentia (egyházkerület) megyéjebeli iskolák"/ 1 A „bevezetésben" arról szól, hogy a gyermekek, „mint a közönséges társaság tagjai" úgy neveltessenek, „hogy hát azokból tisztességes jó emberek, jó keresztények és jó s hasznos polgárok legyenek". (III. §) Nem elég az iskola, az iskolába a gyermeknek járni is kell, s kell a jó tanító, s a jó tanításmód. (VI. §) 1. „Baj az, hogy a gyermekeket a szülék kevés ideig járatják az iskolába, úgy tartván helytelenül, hogy egy, legfeljebb két esztendeig mind azokat megtanulhatják, amelyek nekik szükségesek, vagy ha talán több esztendőkig engedik is azokat az oskolában lenni, de a nyári napokban az oskolától elfogván, elfelejtetik azt vélek, amit télen által tanultak." (VII. §) 2. Baj az is, hogy „a gyermekek tanításokra legtöbbnyire ollyan emberek adják magokat, akik tulajdon ítéletek szerint is, minden más hivatalokra alkalmatlanok." 3. A módszerben is van hiba. (VIII. §) a* 115