Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)
Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849
tabella összevetése után eltérés mutatkozott a régi és az új tabella között. Az eltérés a következő volt: beltelek szántó rét összesen Az iratokhoz annak idején mellékelt régi és új úrbéri tabella sajnos nem maradt fenn. A Mária Terézia-féle úrbérrendezési iratok között található 1768. évi tabella azonban nem lehet azonos a Helytartótanács által kifogásolt „régi" tabellával, mert abban a telkek száma 74 3 /s, és az „új tabella" sem azonos az 1806. évben készített — a megyei levéltárban megtalálható — „Dunapentelei jobbágyok, birtokaik, és attól való adózásaik . . ." összeírással, 123 mert abban a telkek száma 78'' s. A szántóföldek területi eltérése azonban ezekben fennmaradt forrásokban csaknem azonos a Helytartótanács iratában szereplő eltéréssel. Ez az eltérés 691 5 /ie hold. Ezek voltak nyilvánvalóan azok a maradványföldek, amelyek a szabályos nagyságú jobbágy telkek kimérése után fennmaradtak, s ezeknek a mennyiségét, mivel feltételezni lehetett azt, hogy a jobbágyok a házhely után járó fundusokat hibásan vallották be, a Helytartótanács rendeletére pontosan meg kellett határozni, hogy azokat a belső és külső fundusokat, amelyeket a jobbágyok az új urbariális felmérés előtt házhelyi fundusok neve alatt bírtak, össze kellett vetni azokkal, amelyeket urbariális constitutionak fejében a felmérés után kaptak, s azon esetre, ha fennmaradt földeket — mint ahogy az a Helytartótanács tudomására jutott — a jobbágyok felvállalni nem akarják, a kilenceddel kapcsolatban az úrbéri tabellában is (meg a hivatalos tiszti tudósításban is) rögzíteni kell és ezeket a földeket — urbariális adózás mellett — a nagyon megszaporodott számú zsellérségnek kell felkínálni. A zsellérek száma ugyanis 1768—1808-ig 9ről 123-ra szaporodott. Kifogásolta (illetve kérdezte) végül a Helytartótanács azt is: vajon mi az oka annak, hogy a régi úrbéri tabellában.szerepel 223 1 8 szekér rét, az új tabellában pedig semmi, s csak „réti földeket" emlegetnek, 12 ' 1 az összeírásnak abban a rubrikájában, amelyben a rétek mennyiségét kellett volna feltüntetni, azok a földek kerültek, amelyeket „belső házhely és rétek fogyatkozásának helyhezhozásá"-ra adtak. A Helytartótanács megjegyzései a felterjesztett új úrbéri tabella vizsgálata, s annak a régi — Mária Terézia-kori — tabellával való összevetése révén keletkeztek, nem a helyszínen történt ellenőrzés során. A megjegyzésekből az is kiderül azonban, hogy a pentelei jobbágyok az urbáriumnak 1808-ban történt behozatala, s a határ új felmérése előtt jóval több földnek voltak a birtokában, mint amennyi az 1768-ban, illetve 1808ban megállapított külső telki állománynak megfelelt volna. Hiábavaló volt tehát a pentelei jobbágyok ellenállása az urbárium bevezetésével szemben, a földesurak a megyei hatóság segítségével letörték az ellenállást, keresztülvitték akaratukat. Felmérték a falu határát, felosztották azt — az akkor már — 24 földesúr között (s ezek elosztották egymás közt, rész szerint, a jobbágyokat is), kiosztották újra kiszabva (földmérővel pontosan kiméretvén) a jobbágyok telki járandóságait, amelyeknek területe ekkor kisebb lett a korábban a jobbágyok birtokában régi tabella új tabella 57 7 / 1G 81 Va hold 2449 1751 2 8 " 977 10 / 1G 960 kaszás 3484 VÍG 2792%
