Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849

Az új összeírás alkalmával, 1727-ben, 57 jobbágy családot találtak Pentelén. Az összeírásban nemcsak a házzal, igásállattal (tehát földdel is) rendelkező jobbágyok szerepeltek, hanem a zsellérek is. 16 olyan jobbágy van ebben az összeírásban, aki már 1720-ban is szerepelt, s további 8, akiről feltételezhető, hogy az akkor összeírt családok leszármazottja. A lakosság nagy többsége még ekkor is rác és görögkeleti, de az összeírásban szereplő jónéhány családról már feltételezhető, hogy magyar, illetve katolikus volt, mint például Csikós János, Deák Péter, Görbe Mihály, Száraz Péter és családja, — de a Kiss, Varga és Tóth nevű családokról is, magyar vezetéknevükön kívül keresztnevük (Márton, Ádám, András, György, Simon stb.) alapján is feltételezhetjük, hogy magyarok, illetve katolikusok voltak. S ezt a feltételezést megerősítheti az előszállási római katolikus egyházi anyakönyv is, amelyben 1727-től kezdve találhatók pentelei vonatkozású bejegyzések. 1727. április 4—1737. április 25-ig 18 pentelei szülő gyermekét keresztelték meg az előszállási katolikus templomban, s a szülők között olyanok is találhatók, akik az 1727. évi összeírásban szerepeltek: Tóth János, Tóth András, Pintér Jakab. S mivel az előszállási katolikus anyakönyvben kifejezetten szlovák nevű pentelei lakosok is szerepelnek ebben az időben (Mlinár, Hribnák, Kispár, Oravecz, Hudeky, Dolny),

64 feltételezhetjük azt is, hogy 1727 körül szlovák, illetve felvidéki magyar betelepülés is történt Pentelén, s a mai Tót utca elnevezés ennek az emlékét őrzi. Az 1727. évi összeírás — mivel csak a megyei hatóság tájékoztatására készült — feltételezhetően tartalmazza a faluban lakott összes jobbágy és zsellér családokra vonatkozó adatokat. A falu lakosságának a száma ekkor — egy családra 5—6 főt számolva — kb. 3—400 lehetett. Az összeírásból a lakosság állatállományának és termésének a megoszlása is megállapít-, ható. Az állatállomány megoszlása a következő volt: jobbágy ökör ló tehén tinó juh sertés ökörrel és lóval rendelkezők 9 18 14 11 4 32 6 csak ökörrel rendelkezők 17 31 — 14 3 6 10 csak lóval rendelkezők 5 — 8 — — — 4 igásállat nélküliek 7 — — 7 3 — 7 összesen 38 49 22 32 10 38 27 Az állatállomány csekélysége minden bizonyai összefügg a Fejér megyében 1725-ben kezdődő nagy keleti marhavész pusztításával, melynek során a megyében elhullott 555 ökör, 1478 tehén, 756 borjú, 651 ló, 13 240 juh és 787 sertés.

65 A termésmennyiség megoszlása az összeírás szerint a következő volt: jobbágy gabona árpa köles bor ökörrel és lóval rendelkezők 9 178 Va 107 64 57 csak ökörrel rendelkezők 17 249 1471/a 148 47 csak lóval rendelkezők 5 38 25V

2 22 12 tehénnel és tinóval rendelkezők 7 34 12 20 16 állat nélküliek 4 — — — 7V

2 összesen 42 499Va 292 254 139V2