Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849

Az 1701. évi fiscalis összeíráskor Pentelénél megjegyezték, hogy eléggé lakott, de a népesség száma meglehetősen hullámzó, mert a rácok hol eltávoznak, hol visszatérnek. Az ezekből az évekből fennmaradt össze­írások valóban bizonyítják a lakosságnak (ha a hullámzását nem is) a csökkenését. Az 1696. évi országos összeírás idején 57 rác jobbágyot ta­láltak a faluban, 1697 januárjában Radics János földvári harmincados már csak 39-et, s megjegyezte, hogy 23 egész telek üresen áll. 1701-ben pedig már csak 29 volt a jobbágyok száma. A telekállomány 1697—1701­ig a felére csökkent (12-ről 6 ^-re). Az 1967. és 1701. évi összeírás le­hetőséget ad az egyes jobbágykategóriák összehasonlítására s ez az össze­hasonlítás mutatja azt az elszegényedést is, amely a jobbágyok panaszait kiváltotta. Az egyes kategóriákban a jobbágyok száma a következő volt: 1697 1701 egésztelkes 7 1 féltelkes 6 4 negyedtelkes 8 6 nyolcadtelkes — 14 zsellér 18 4 Összesen 39 29 A jobbágyok számának csökkenésével és a jobbágyság elszegénye­désével párhuzamosan csökkent ezalatt az idő alatt a megművelt szántó­földek és a szőlők területe is. 1696-ban a szántóterület (36 jobbágy kezén) 589 mérős volt (s ezen kívül a faluban működő császári portamester is művelt egy 29 mérős szántóföldet), 1701-ben pedig 510. A szőlőterület (Pentelén már 1693-ban termett a szőlő, s ebben az évben tizedet is fi­zettek: 17 7 2 akót), 45 1696-tól 1701-ig 202 kapásról 183-ra csökkent/ 10 Az egyes jobbágycsaládok életsorát, a lakosság hullámzását, kicseré­lődését nem tudjuk figyelemmel kísérni, mert név szerint a lakosságot csak az 1696. évi összeírásban sorolták fel. A jobbágyok azonban ebben az összeírásban általában csupán a keresztnevükön szerepelnek. Pentelei rác családneveket más, nem összeírás jellegű forrásokban találunk ebből az időből. Karácsonyszállása és Sismánd 1701. június 2-án tartott határ­járásakor 15 pentelei rác jobbágyot hallgattak ki: Mihalo Mileticz (40 éves), Mittár Paulovicz (40), Pajo Bujakovicz (35), Nyegömer (38), Peják (50), Andrea Novako (55), Vukmer Slepegovicz (65), Steta Jankó (40), Gyuricza Venyimecz (39), Vukocza Guszicz (38), Tárnoki Nóvák (50), Rado Szapecz (50), Adam Zuza (60), Radomier Novakovicz (60), Gug Vusicz (50)/" A jobbágyok életkorát is érdemesnek tartjuk közölni, hiszen mivel ezeket a jobbágyokat tanúként hallgatták ki Karácsonyszállása és Sismánd régi határai megállapításánál, nyilvánvaló, hogy ők vagy szüleik éltek itt a török uralom alatt is. Néhány rác jobbágycsalád név szerepel egy 1702. május 10-én kiállított attestatio-n: Paksi István főbíró, Ma­gyarczia Radosa, Siván Kaszap és Jován Dogitsch esküdtek, s Ladisíaus Penteley, a rác militia kapitánya/' 8 aki minden valószínűség szerint azo­nos azzal a „Vlajko nevű kapitánnyal", aki — mint 1756-ban emlékeztek rá — ,,még kurucz világ előtt. . . mind Pentelén, mind pedig szomszéd helységekben lévő Ráczságnak kapitánya volt.'"" 9 A fentieken kívül még két összeírás maradt ránk, amelyből az 1697. évi és 1698. évi állatállomány és a termés megállapítható. Ezek szerint Pentelén ezekben az években az állatállomány a következő volt: 4* Fejér megyei történeti évkönyv 49

Next

/
Thumbnails
Contents