Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849

Csak a viszonylag békésebb idők bekövetkeztekor tértek vissza Pentelére a régi (biztos adat van rá, hogy a már török idők alatt is itt lakó) rácok 1690 tavaszán.

1

'

1 S most már nem a külvárosban telepedtek le, a falucskában (Dörffel), hanem a városkában (Státtl), a castellumnak is nevezett volt török palánkvár területén, s valószínűleg ekkor vették birtokukba az Ottendorff-féle látképen szereplő török dsámit (amely a falu régi középkori temploma volt), a mai ráctemplom elődjét is.

Jj A régi, török uralom alatti falucska egyelőre pusztán maradt. Az újra letelepedő jobbágyok romladozó házakba, földalatti putrikba költöztek."' A földek nagyrésze, mivel évekig műveletlenül állott, elvadult. S hogy valamennyire megerősödhessenek (ez a töröktől viszafoglalt területen általános volt), háromévi adómentességet kaptak, de csak a földesúri adótól. A tizedet (terményeik után) ezalatt az idő alatt is kellett volna fizetniük a budai kamarai adminisztrációnak. A tized beszedésére kiküldött földvári harmincados, Radics János többször volt kénytelen jelenteni Budára, hogy Pentelén a tizedet nem tudja behajtani. Az első év nyarán 1690-ben nagy sáskajárás tette tönkre Pentele legnagyobb részét,

1

' s a sáskajárás megismétlődött 1693 nyarán is,

18 a következő években pedig a fel s alá járó s a beszállásolt katonaság okozott olyan nagy károkat, hogy a tized behajtása a legnagyobb nehézségekbe ütközött, sőt előfordult, hogy lehetetlenné vált.

19 1692 tavaszán a Dunán alászálló katonaság állandó zaklatásai miatt Radics János attól félt, hogy a helységek lakosai elhagyják házaikat, s más vidékre költöznek.'

20 1692 nyarán, mikor a Földvár körül fekvő falvakra (Paks, Madocsa, Bölcske, Földvár, Pentele, Adony, Ercsi, Érd, Perkáta) 3710 kocsi széna szállítását vetették ki (ebből Pentelére 300 kocsi esett), Radics harmincados a nagy szegénység miatt azt kérte a budai kamarai adminisztrációtól, hogy ezt a terhet inkább olyan megyékre vessék ki, ahol több a lakosság s nagyobb az állatállomány.1 A katonaságra való panaszokkal évről évre találkozunk: 1694-ben a fel s alájáró katonaság miatt a fogyasztási adó (accisa) fizetése alól mentik fel egy évre a penteleieket.

22 1695-ben azt kérte Radics, hogy az adminisztráció járjon el a főhadbiztosnál, hogy a földvári kerületben lévő jobbágyok nagy portio és beszállásolási terhein enyhítsenek,

23 mert ezek miatt a ,misera plebs" amely az országútban lakik kényszerül majd e vidékről elköltözni. A hadbiztos azonban az enyhítésektől elzárkózott.

2

'

1 A harmincados 1695-ben sem tudta a fogyasztási adót beszedni, s augusztus végén hiába ment ki a tizedgabona összeírására, mert a katonaság miatt a jobbágyok hozzá sem kezdtek a dézsmagabona nyomtatásához.

2

'' 1698. november 1-én pedig azt jelentette Radics harmincados a budai kamarai adminisztrációnak, hogy a katonai executiók miatt Pentele és Almás lakosságának nagyobbik része elköltözött.

20 A katonaság zaklatásai miatti elégedetlenség nem volt elszigetelt jelenség. Nemcsak a pentelei vagy a földvári kerületbeli jobbágyság szenvedett miattuk, hanem országszerte fordultak elő, s nem is ritkán, hasonló esetek. Az elégedetlenség leszerelését célzó szándékból a bécsi kormányzat egy ún. császári subdelegata commissio felállítását határozta el 1697-ben, s ennek a bizottságnak a feladatává tették a háború sújtotta ország felemelését, a falusi lakosság, a polgárság és a katonaság közötti viszonyok megjavítását.

2

' Ehhez a bizottsághoz fordultak 1699-ben vagy 1700-ban az ,,összes szegény pentelei alattvalók" (gesambten armen