Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Érszegi Géza: Dunapentele a középkorban

64 DL 1431. — Csánki III. 531. Szigetfő. 65 Csak némi kétkedéssel merem Szigetfői Jakab comes fia, Miklóst a Zsadány nemzetség tagjai közé bevonni. Mentségemül szolgáljon, hogy a Szentkirályi család leszármazása töretlen, az Almásiaké viszont megszakad Jakabbal és kezdődik egy bizonyos Miklós Almási nevű fiaival, aki remélhetően azonos Szigetfői Jakab fia. Miklóssal. A szomszédság szinte tanácsolja ezt a megoldást. 66 Okmánytár 10. 67 Becsei Imre származására: Karácsonyi III. 157. 68 Okmánytár 4. 69 Okmánytár 5. 70 Okmánytár 6. 71 Szentpéter y Imre: Magyar oklevéltan. A magyar történettudomány kézikönyve II/3. Bp, 1930, 199. 72 Okmánytár 6. 73 Okmánytár 7. 74 Okmánytár 8. 75 Okmánytár 9. 76 Szentpétery — B or s a 2815. 77 Okmánytár 10. 78 OL, Acta Iesuitica, Collegium Iaurinense: f. 3. no 28. és f. 16. no 18, 24. 79 Z s O I. 3452, 3933, 4440. 33 Okmánytár 11. 31 Okmánytár 12. 82 Karácsonyi III. 157. 83 Okmánytár 13. A perben a családot képviselő Almási István fia Mihályt János unokájának tartom, mivel az Okmánytár 10-es oklevelében Almási Tamás kiskorú (9 éves) unokaöccseként és (elírásban?) János fiaként (tkp. unokájaként?) szerepel. 84 Okmánytár 14. 85 Okmánytár 6, 7. 86. Okmánytár 9. 87. Okmánytár 4, 5. 88. A szekszárdi konvent korábban történt felkérését ld. Okmánytár 15., a székesfehérvári konvent jelentését uo, 16. 89. A templom a parthoz közeleső dombon, a Szigetfiának nevezett részen volt, a Szentkútnál, mindjárt Almás alatt, a Duna partján, a falutól egy kilométerre. Károly V. 361. OL, Acta Iesuitica, Collegium Iaurinense: f. 16. no 18. 90. Z O . VI. 226. Okmánytár 17. A Duna a sziget északi csúcsánál tehát 500 m, a déli csúcsánál pedig 600 m lehetett (Bogdán István számítása). Nem volt reális mérés, mert a 20. század elején az elágazásnál 1000 m, feljebb 7—800 m volt a Duna szélessége (Vö.: Szabó Nándor: A Budapest—Bajai Dunaszakasz szabályozása. Különlenyomat a Vízügyi Közlemények 1912. évi 6. füzetéből. Bp. 1912, 41.). 91. ZO VI. 226. 92. D L 10004. 93. Okmánytár 19, 20. 94. H óman — Szekf ű II. 385. 95. ZO VI. 409. 96. Okmánytár 21, 22. Gáborjántelkét, ha nem elírás a Gáborjántanyája helyett, valószínűleg a soldi határra lehet tenni Gáborjántanyájával, a sziget déli csúcsával egyvonalba (Okmánytár 16.) és éppúgy a nemzetségi ős, Gábor mester eredeti telkét, azaz lakóhelyét jelenti, miként Beledülése egy Beled nevű személyét nevezi meg. (Szabó 11.) 97. Okmánytár 14. 98. Okmánytár 23. 99. Okmánytár 24. A hatalmaskodásokra általában: Szabó 174. Csabony jobbágytelkeinek a száma 1486-ban 20, amelynek csak a fele lakott, a másik fele üres volt, Szalké ugyanekkor 16 lakott és 29 lakatlan jobbágytelek volt. (ZO XI. 431.) 100. Bóna 9.