Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)
Érszegi Géza: Dunapentele a középkorban
a szekszárdi konvent járt el. Mivel a király parancsa úgy szólt, hogy felezzék meg a Dunát a felek között, ezért a konvent és a királyi ember, miután bejárták a birtokok határait, a Duna megfélezéséhez láttak. Minthogy a Duna éppen áradt — nyár volt, július közepe —, ezért az átkelőhelyet jelző két jel közötti részt mérték meg Szigetfőnél kötéllel, az mintegy 860 budai könyöknyi (rőfnyi) hosszú volt, majd a pentelei sziget déli csúcsánál, a soldi határnál is kihúzták a kötelet a két part között, itt a Duna szélessége 1070 könyöknyi volt. A kötelek megf élezésével ketté osztották a Dunát, és annak keleti részébe Bátmonostori Töttös Lászlót, a nyugati felébe pedig Almási Mihályt iktatták be. Almási Mihály ezzel visszanyerte a pentelei szigetet is. 90 Zsigmond király nem látta igazságosnak a Dunának az áradás idején történt megfelezését, ezért parancsának ismételt végrehajtására szólította fel a szekszárdi konventet. 01 Közben az apácák is belekeveredtek a perbe, mivel féltek, hogy a határjárásból nekik is káruk származik. Az apácák szigetfői és zöldi birtokának ismételt bejárása megnyugtatta őket, hogy a pereskedő felek nem kívánják kisebbíteni birtokaikat, ezért a perből kiszálltak. 92 A pernek végül is Bátmonostori Töttös László boszniai hadbavonulása vetett véget. 93 Bosznia a török veszély miatt magyar hadakkal volt ellátva, ezeket a hadakat és a törököket játszották ki egymás ellen a bosnyák trónkövetelők. Mivel egy török csapat 1415-ben betört Boszniába, ezért a magyar bánságok csapatai a boszniai Doboj várában állomásozó magyar csapatok felmentésére siettek. A törökökkel egyesült bosnyákok hatalmas vereséget mértek a bevonuló magyar csapatokra. Vezéreik vagy meghaltak, vagy fogságba estek. Ebben a csatában halt meg Bátmonostori Töttös László is.*"' Halálával megszűnt minden per az Almásiak és a Bátmonostori Töttösök között (1420). 95 A Szentkirályiak Minthogy a Zsadány nemzetség másik ága, a Szentkirályiak — szerencsés osztozkodás révén — nem kerültek pereskedő szomszédok mellé, így nem igen maradt írásos nyom róluk. Azóta, hogy a 14. század eleji per alkalmával átíratták a tulajdonukat igazoló IV. László király-féle adománylevelet, ismét csak 1424-ben bukkannak fel, amikor János — feltehetően — éppen megkapja atyja, Pál után ősei birtokrészét Pentelén, Almáson és Gáborjántelkén. 96 A falu Amíg állt a monostor a szigeten, addig főleg arról szólt számtalan forrás, majd a monostor kihaltával tulajdonosaik, az Almásiak kerültek az oklevelek hártyájára, papírjára. Magáról a faluról, a falu népéről eddig csak akkor hallottunk, amikor az Almásiak két jobbágyán hatalmaskodott a szomszéd, Bátmonostori Töttös László. 9 ' Penteléről összeírás nem maradt fenn. Egyetlen névsort ismerünk csak a falu lakóiról, de ez a lista is csak a falu felét sorolja fel. 1448-ban Bátmonostori Töttös László 22 szalki és 18 csabonyi jobbágya átkelt a Dunán Pentelére, ahol Szentkirályi Miklós pentelei jobbágyaival
