Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Balla József – Baranyi Ferenc – Remetey Tibor: A város és alkotója

egyesítése, ezek megvalósítása vezették Weiner elvtársat és engem egy kísérleti terv kidolgozására, melynek „veszélyes" témája volt; nevezetesen: — Lakás a szocializmusban. — Az oktatási program keretében és az intézet falai között ilyen téma kidolgozására nem volt lehetőség. Szabad időnkben otthon terveztük 1930 telén és tavaszán. A terveket a nyári szünet kezdete előtt bemutattuk az intézet igazgatójának, előadóinak és hallgatóinak. A tanulmányt kedvezően fogadták. Az építészkar vezetője javasolta a tervek közzétételét. Kénytelenek voltunk azonban erről lemondani, mivel mindazt, ami a szocializmus problémáival összefüggött, a tervből törölni kellett volna. A „Lakás a szocializmusban" című munkával összefüggő elvi álláspontja összhangban volt az intézeten belüli társadalmi tevékenységével. Ezt megerősíti Mayer profeszszor — politikai motívumok alapján kezdeményezett — eltávolítása ellen szervezett diákmegmozdulásban való részvétele. Ennek eredményeképpen Weiner elvtársat — több külföldi hallgatóval együtt — a mindjobban jobboldalra tolódott helyi hatóságok kiutasították Anhalt államból." 1930 őszén illegalitásban élt Berlinben. Még ez év végén egykori igazgatója, Hannes Mayer a Szovjetunió képviselőivel történt előzetes tárgyalás alapján, felajánlotta néhány munkatársának és tanítványának — köztük Weinernek is — a Szovjetunió részéről biztosított munkalehetőséget. A tárgyalásokat hamarosan tett követte, és 1931 februrájában a Bauhausnak egy tanárokból és diákokból álló csoportjával együtt a Szovjetunióba utazott. A csoportot —melynek tagjai 1933-ig együtt maradtak — egy moszkvai tervezőintézetnél alkalmazták (GIPROVTUZ). Az intézet elsősorban műszaki főiskolák tervezésével foglalkozott. A csoport önálló tervezőbrigádot alkotott, s felvették a „Vörös Front" nevet. Közvetlen irányítójuk továbbra is Hannes Mayer maradt. Az új környezetből, a hirtelen megváltozott viszonyokból fakadó problémákon, a nyelvi nehézségeken viszonylag gyorsan úrrá lettek, és eredményesen kapcsolódhattak be az intézet termelő munkájába, valamint a társadalmi életbe. A Szovjetunió első ötéves tervében megfogalmazott célkitűzés alapján hatalmas tanintézeti hálózatot kellett létrehozni, mely biztosította az ipar számára a magasan kvalifikált szakemberek képzését. E program megvalósításához szükséges összes műszaki kiviteli tervdokumentációt az intézet készítette. Ez idő alatt Weiner Tibor építész tervezője volt egy építésügyi és egy selyemipari szakiskolának, melyek Bakuban épültek meg, és egy kereskedelmi főiskolának, amit Taskent részére terveztek. Közreműködött a középoroszországi főiskolák tipizálásával kapcsolatos tervezői munkában. Az 1931—32-es tanévben — tervezőirodai tevékenységén túl —a moszkvai építészeti főiskolán tanársegédként dolgozott. Egy tervező kollektívával (Hannes Mayer, A. Úrban, F. Tolziner) számos tervpályzaton indult, s igyekezetük többségében eredményes volt. Szakmai munkásságuk elismerését fémjelzi, hogy részt vehettek a Moszkvai Szovjetek Háza és a Moszkvai Komintern Főiskola meghívásos tervpályázatán. A tervezőintézetek általános reorganizációja folyamán a brigád egy része — köztük Weiner Tibor is — a moszkvai várostervező intézethez (GORSZTROJPROJEKT) került. Itt dolgozott 1933—36-ig. Hans Schmidt