Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Farkas Gábor: Dunapentele története a kapitalizmus korában 1850 – 1950

öntudat felkeltése és ápolása, minek következtében a nagypolitika — mint minden könyv vagy újság, amely a kör ezen céljaival ellentétben áll — ki vannak zárva." Ez esetben azonban nyilvánvaló, hogy a „politika kizárásával" az ellenzékiségtől, azután az uralkodó liberális eszméktől kívánják megóvni a kör tagjait, és ezzel a konzervatív politikai irányzathoz felsorakoztatni őket. A kaszinói jelleggel működő körben ugyanis megtalálhatók voltak a néppárti eszméket hirdető hírlapok, könyvek, röpiratok és egyéb szórakoztatási eszközök is. 1912 februárjában a katolikus kört Ligday Károly elnök és Hajas György titkár vezették.

92 A politikai pártok céljait megvalósító körök mellett közművelő egyesületek is működtek. Ezek között igen jelentős lehetett a Polgári Kaszinó, mely 1901. december 29-én tartott ősgyűléssel kezdte meg működését.

9

' Tagjai iparosok, birtokos parasztok voltak. Az ősgyűlés alkalmával jelen volt Králl Ferenc, aki egyben a kaszinó elnöke lett, azután urjeli Űjváry József, Jantsky János, Szórád János, Deák István, Hajas Mihály, Fischl Antal, Pivonka János. A kaszinó felekezeti és nemzetiségi különbségeket nem tekintett; tagjává vállhatott minden dunapentelei polgár. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a polgári kaszinó létrejötte előtt már 30 esztendővel működött Dunapentelén hasonló egyesület. 1870. január 18-án megalakult a „dunapentelei casinó társaság", mely hasonló célokat tűzött ki maga elé. Ezen az ősgyűlésen Rosthy Pál, Űjváry József, Kohn Rezső és Tichy Jakab hitelesítették a jegyzőkönyvet. A polgári kaszinó lényegében ennek szervezeti keretét vette át.

94 A polgári olvasókör 1905. január 8-án alakult újjá; elnöke az egyik nagybirtokos, Szávits Miklós lett. Elődje, a hasonló elnevezésű egyesület még 1887. február 13-án alakult. Az alapító tagok között találjuk ifj. Molnár István, Pintér István, Pintér Mihály, ifj. Vajda Ferenc, Kelemen Ferenc, Kincses István, Slezák József, Vida István, Buzolka Ignác, Mészáros József, Pivonka János, Vajda István, Plech Ferenc, Lukács Pál, Molnár József, Dravitz József, öreg Molnár István, idős Molnár István, Kováts István és Králl Ferenc pentelei férfiak. Az olvasókör ugyancsak elhatárolta magát a politikai elkötelezettségektől, a vitákban nem foglalt állást, és politikai horderejű határozatokat sem hozott. Ugyancsak politikamentes alapon, felekezeti jelleggel szerveződött 1888. december 14-én az izraelita nőegylet. Ennek elsősorban emberbaráti céljai voltak, de templom építésre is tettek félre nagyobb összeget. Az egyletet a községben élő két nagybirtokos felesége — Bruck Simonné és Strasszer Lipótné — vezették.

95 1902. november 9-én Hauser Pál elnökletével létrehozták az ifjúsági önképzőkört is.

96 A községekben a század fordulóján gomba módra szaporodtak az egyletek, körök. Ezzel a hatóság el kívánta érni, hogy a politizálástól eddig távoltartott kisbirtokos elemet most szervezetten felhasználhassák a népmozgalmak ellen, de ezzel egyben a kormányellenes szervezkedések alól is ki akarták húzni a talajt. Mert nem lehet kétséges, hogy a közművelődési egyesületekben az uralkodó körök politikája mellett folyt az agitáció, s ezzel a módszerrel kívánták az agrárszocializmustól a dunapentelei parasztságot elválasztani és a birtokos elemet azzal szembefordítani.