Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Érszegi Géza: Dunapentele a középkorban

miután az ország keleti felét kirabolták és felgyújtották, a tél beköszöntével és a Duna beálltával a Dunántúlra támadtak a befagyott Duna jegén át.

40 Előlük, aki tudott, a közeli kővárakba húzódott, így tettek a Székesfehérvárra menekültek is.

41 Talán a földvárukban bízó és oda visszahúzódó Andornak nemzetség a tatárjárás idején pusztult el; később semmi hír sincs róluk. Sorsukra csak birtokaik sorsa utal; Pentele és a szigeti monostor a tatárjárás idején elpusztult/'

2 A tatárok elvonultával IV. Béla király, amit lehetett, hogy helyrehozzák, elajándékozott. Pentelét a Zsadány nemzetségbeli Gábor (Gáborján) mesternek adományozta, hogy a monostort rendbehozza, szerzeteseket (fratres) telepítsen oda, a monostor birtokairól elmenekült népet visszahozza. Gábor mester az ajándékozáskor mindezt meg is ígérte.

43 Az elpusztult Pentelére valószínűleg ekkor költöznek le a tatárjárás idején bántatlanul, vagy legalább is holmiaik birtokában maradt öreghegyiek.

4

'

1 Ám Gábor mester huszonhárom év alatt sem teljesítette a királynak adott ígéretét, a monostort nem állította helyre, sőt mindazt, amit a monostor alapításától fogva kapott, a maga hasznára fordította. Ezt — mivelhogy a monostor kegyura lett a királyi adomány folytán — meg is tehette, ahogy annyi más kegyúr — miként korábban láttuk •— is megtette ugyanezt. A király, aki felelős volt az általa eladományozott egyházért, sőt Magyarország összes egyházainak pártfogójául vallva magát — meghallván a kegyúr, Gábor mester szószegése miatt zúgolódó nép panaszát — bárói tanácsára megsemmisítette korábbi adományát, és a monostort Fülöp esztergomi érseknek adta, oda ahová eddig is tartozott lelki dolgokban.

45 Nem került a monostor sohasem az esztergomi érseki szék birtokába. Továbbra is elhagyatva, pusztán állt addig, amíg a szűzmáriavölgyi Szent Katalin klastrom lakói a királytól, IV. Lászlótól adományul nem kérték.

4

*' Ahhoz, hogy tudjuk, melyik Szent Katalin zárda lakói kerültek Pentelére, tudnunk kellene, melyiket építették Szűz Máriáról elnevezett völgyben. A brassói Szent Katalin klastromra nem illik rá ez a helymegjelölés.

4

' Veszprém mellett, a völgyben — láttuk a korábbiakban — Szent István király Szűz Mária tiszteletére monostort alapított a görög apácák számára, az őket felváltó cisztercita apácák is megtartották a monostor védőszentjét. Valószínűnek tarthatjuk, hogy ez a völgy az apácazárda patrociniumáról vehette alkalmilag a nevét, Szűzmáriavölgyet, ahogy a Nyulak szigete is az ottani Szűz Mária domonkos klastromról Szűzmáriaszigetté lesz.

48 Itt a völgyben volt egy másik zárda is Szent Katalin tiszteletére a domonkosok felügyelete alatt. Ezek az apácák kapták meg IV. Lászlótól adományul az elhagyott pentelei monostort, talán 1275. szeptemberében, amikor a király a Bakonyba indult vadászni, és a másik zárdának is adományozott birtokot; éppen a Pentelével északon határos királyi udvarnokok földjét, Tyúkost adta nekik.

49 Ezekre a Szent Katalin apácákra emlékeznek később I. Károly királynak adott jelentésben, hogy beginák voltak:'

0 Nézzük meg, valóban beginák voltak-e? A beginák eredete ködbe vész, mintha a nevük is segítene eredetüket elrejteni. A beginák maguk a 18. században Pippin és Itta leányától, Szent Beggától (t694) eredeztették nevüket, mások Lambert li Bége (Bégue) liége-i pap nevéből származtatják, aki — vitathatóan —