Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Jenei Károly: Források Dunapentele történetéhez 1546 – 1864

szűcs, 14 takács, 2 lelkész, 3 tanító, 2 orvos, 1 gyógyszerész, 2 gazdatiszt, 1 községi jegyző van a helységben. Ezek együttesen 174 családot képviselnek. A város északi részén nyugatról egy patak foly be, mely a rác-alrnási határban ered. Mielőtt a Dunába csörögne, usztatónak alkalmazva, alább egy patakmalmot hajt. Ezen átjutva láthatni „Vaskapu" nevü földszorost, 70—80 láb magas, 270—300 láb hosszú hegyek közt. Nevét hihető, mint öregeink is szóbeli hagyományból tudják, a törökök egykori védelmi helyétől vette, minthogy innét fölfelé közel a patak mellett Táborállások vala. E vaskapuból kiérve, láthatni egy hosszú völgyben az 571 épülettel ellátott regényes fekvésű, akác és más fákkal bőven beültetett Duna Pentelét, melyet legújabban jobbra az országút mellé egy kis dombra, schveici modorban épült 138 láb magas toronnyal ellátott csinos templom még inkább emel. így délre, az ugy nevezett Magyar utcán érhetni „Arany völgybe," mely két felöl pinceszer és lakházakkal bir. Honnét vette nevét, nem vala megtudható. Ez ut hajdan volt országút, az ehez nyugatra, de mellette álló, mintegy 120 láb magas „Kálvária" hegy mellett vonult el, mely nevezetét a hajdan rajta diszlő sz. kálváriától nyeré. Ugyan e tájon nyoma van a régi római útnak is. Aranyászó. A Duna mellett, a hegy aljai szőlők felső részénél mintegy 100 láb hosszan tart. Itt a folyam áradása vagy locsolás által Nagy Kontantin idejebeli becses aranypénzek, láncok, lemezek, gyöngyök, temérdek épület és edény darabok találtatnak, e helyütt világosan kivehető az egykori Anamari római városmaradvány sülyedése, melynek e tájon kellé léteznie egy magasságban a ma „Öreghegy" szőlő kerttel. Ez 300 holdat foglal el. A Duna felé eső felső részeiben igen sok nyoma van az eltűnt városnak. A szőlő tulajdonosok e hegyen emlékkövekre, sírboltokra, épületek ezer és ezer darabjaira, sőt értékes arany mivecskékre is bukkannak. Azonban nagyobb része leszállván jelenleg „Hegyaljának" hivatik, mely mintegy 800—1000 öl hosszan a Duna szinétől 18—20 láb magasan áll. Szőlőtök és gyümölcs fákkal ellátva igen kellemessé teszi a Duna mentét. Táborállás a város északi részén, Rác Almással határos. 130 holdnyi szőlőkertjével a Duna szinétől 70—80 láb magasan. Itt is többféle régiségek, hamvedrek, fegyver és hadiöltöny darabok fedeztettek fel. Keletre a Duna felé 36—40 lábnyi partja alatt 24 úgynevezett szilvás, de más gyümölcsös kertek, melynek partját, mint a hegyaljáét a Duna mossa. Az öreghegy és e hegyről pompás és gyönyörű a messzelátás át Pestmegyébe, több helységek terülnek el a sikon magas tornyaikkal. A szilváskertektől fölfelé van szinte a Duna mellett Tekintetes Ullmann Vilmos ur birtokában az úgynevezett „Mehadia" saját mulatsági kert pár épülettel, gyümölcs és szőlőkerttel. Ennek átellenében a Dunán, a szigetről igen felséges visszhang 6—7 tagu szavakat érthetően visszaad. A város keleti részén szép magaslaton áll az óhitűek kisszerű temploma, mely harmadik az ő itt létők óta. Ebben több régiségdarabok, nevezetesen két zászló 1707-ből szemlélhető, még meglehetős állapotban, méltán megemlitendő az ujonépült szép katholikus templom pompás tornyával, mely a N. M. Helytartó Tanács által épittetett. A már fennt irtakon kivül határunk tagositott birtok lévén, dűlői léteznek, a délre vezető dunaföldvári országúttól keletre és nyugatra lefelé kettő, középen az or-