Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Jenei Károly: Források Dunapentele történetéhez 1546 – 1864

kokat, vajat és egyéb aprólékot föll állítandó házok szerint, valamint mostani Rácz Jobbágyaim, Uraság számára tartoznak administrálni.

0 Ezen Urbárium Formára föll állitott conditiokra és punctumokra annyiszor nevezett Magyar Gazdák magokat minden Törvényes úttal kötelezték és obligálták. Pest városában die 9 Április 1736. Árva Daróczy Katalin. Fm Lt 1736—1737. évi közgyűlési jegyzőkönyv: 1737. február 8. kisgyűlés jegyzőkönyve 399. o. Az urbáriumot Schneider Miklósa Székesfehérvári Szemle 1931. évi 4. számában közölte. Fejér vármegye az 1737. február 8-iki kisgyűlésen a Dunapentelén letelepedett magyar jobbágyoknak három évi adómentességet adott. (1737. évi közgyűlési jegyzőkönyv 394.) 1 részletezett 2 arányosan 3 ellátásuk !í az új telepesek három évi adómentességet kaptak a megyétől 5 feltételekre (i majorsági gazdasághoz nem vehette igénybe a jobbágyság szántási kötelezettségét, mivel Dunapentelén még nem volt saját gazdasága 7 fenntartatik 8 bormérést 9 beszolgáltatni 14. Pentele, 1744. április 24. Rudnyánszky József úrbéri szerződése a pentelei magyar és rác jobbágyokkal. Én alább irtt, Pentelének Földes Ura s mostani Possessora

1 adom tudtára mindazoknak, a kiknek illik, hogy emiétet helségemet istenfélő pápista magyarokkal szállétanomr és szaporitanom kivánván, léptem velük ugy mostanság itt lakó rátzokkal contractusra, (el)lemben (az) ők szent jó akarattyukbul is (alábbi) Punctumokra kötelezték magukat, hogy tudniillik: l

mo esztendő által kötelessek lesznek ugy rátzok. mint magyarok összvességgel fizetni az uraságnak kész pénzül négy száz ötven rhenesi forintokat, idest

2a 450 florenos, mellnek hasonló felét Szent György napkor a másik felét pedig Szent Mihály napkor az uraságnak, avagy az uraság arra rendölendő tiszt kéziben adni, minden hátra maradás nélkül; hogy annál jobban subsistálhassanak

1 az uraságtul mészárszék is helségnek esztendő által engettetik, ellenben ők is már egyszer köztük bevett szokás szerint, ha az uraság vagy valamely embere hozzájuk találna menni, akkor illendő gazdálkodással'

1 tartoznak lenni. 2° Minden egész gazda maga ekéjével, fél helyes pedig kettő egybe fogván, egy napi ugar szántást őszi gabona alá tartozik tenni, azt megforgatván, vetőre is meg szántván, az uraság gabonájával be vettni, be tsinálván le aratni és be hordani köteleztetnek, vagy ha minnyája őszi alá nem szánthat, az el maradott része, tavaszi alá végezze azon munkát. 3

io Mindenekbül valamit a föld hoz, Országunk szokása szerént, úgy