Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

felé használt sértő kifejezés miatt. Wolf I. 2—3.3., 43. 58 71 95. II 82 3., 112. 51., 131. 82. 173 Farkas—Kállai 39. — Juhász Viktor: A Proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott (Közlemények Székesfehérvár történetéből). Székesfehérvár, 1927. — Farkas Mozgalmak 157. — Farkas Dualizmus. — Farkas Források. 17'4 L. az egykorú helyi sajtó felhasznált részének felsorolását az irodalomban. Pl. FmN. 1909. V. 14. *75 Wolf EH II. 125. 71., 137, 92. Egyes esetek ma már a génre kép erejével hatnak ránk: Elmarasztalja a fegyelmi hatóság az ügyvédet, aki a tényállás megállapítása szerint: „1907. szeptember 22-én du. 2 órakor, mikor az ágostai hitvallású evangélikus egyházközség templomának harangja a híveit vecsernyére szólította, a templom udvarán felszalagozott szamárral megjelent és az udvaron keresztül lovagolt mindaddig, amíg egy szolga a lovaglásban feltartóztatta. Ezután otthagyta a szamarat, mondván, ez az egyletetek legújabb tagja, mely nem csinál ellenzéket." — Másik, mai szemmel nézve már csak a kor viszonyaira jellemző döntés, mikor egy perben nyilvánosház tulajdonosok között a sommás per tárgyát egy kéjhölgy eladása és megvétele képezte. A felperesi ügyvédet, amiért ilyen követelést érvényesíteni hajlandó volt, a fegyelmi hatóság elmarasztalja, az alperesi ügyvédet azonban felmenti, mert ő éppen ellenkezőleg „az ily ocsmány, erkölcstelen természetű megtámadással szemben a helyes jogi álláspont védelmére vállalkozott, és az ily esetekben a személy, illetve a peres felek foglalkozása egyáltalán figyelembe nem jöhet, mert az igazságszolgáltatás még a legnagyobb bűnöst is védelemben részesíti." 176 1913. 53. tc. az egységes ügyvédi és bírói vizsgáról. 177 1925. VIII. tc. A polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról 43—45. § és min. indokolás. — Részletesen tárgyalja Degré: Ügyvédvizsga. 178 Oppler 1937. Bügy. napló. 17 9 Teller 1908 — Reiner: Országos és budapesti ügyvédgyűlések irományai. L. irodalom. 180 Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az ügyvéd honoráriumból élt. Ügyei jövedelme létfenntartását, irodája fenntartását fedezte. Állandó alkalmaztatást ügyvéd részére nagyvállalatok, nagybirtokosok, tőkések nyújtottak, és az ilyen jogtanácsos, jogigazgató jövedelme magas volt, erre tehát jól képzett, neves ügyvédek is szívesen vállalkoztak. Az ilyen ügyvéd persze elfoglalt is volt, díjszabása is magasabb, apró ügyet nemigen vállalt. Pártfogó ügyvédnek sem őket rendelték ki, az ebből várható csekély jövedelem, a nincstelen szegények ügyeinek ellátása a szerény, kezdő kis jövedelmű ügyvédeket érdekelte, akiknek az is érdekes volt, ha ingyenesen vittek diadalra ügyet, mert nevüket forgalomba hozta. (Degré lektori véleményében.) 181 Dani—Kadácsi. — Farkas: Forradalom, 110 — Farkas—Balogh. — Straszszer 1969. 3 82 Degré: Ügyvédképzés, a létszámnövekedés és az ezzel kapcsolatos reformgondolatok, valamint az 1913. évi vizsgareform részletes elemzését adja. 183 8 228/1920. ME. sz. r. A menekült és kamaráiktól elszakadt ügyvédekről: A menekült ügyvéd tartózkodási helyén gyakorlatot folytathat, ha állandóan letelepszik, fel kell venni a területileg illetékes kamarába. — 146 914/ 1919. BM. sz. r. Ügyvédek és ügyvédjelöltek jelentkezése közszolgálatra. A belügyminiszter javasolja a hatóságoknak, hogy a közszolgálatra jelentkező ügyvédeket és ügyvédjelölteket a kar nehéz anyagi helyzetére tekintettel alkalmazzák és a Belügyi Közlöny 1919. évi 11. számában 151 közszolgálatra jelentkező ügyvéd és ügyvédjelölt nevét teszi közzé. — 8230/ /1923. ME. sz. n. Elrendeli, hogy az ügyvédeket, akik az ideiglenes menekült ügyvédi lajstromokban szerepelnek, 1924. január 1-el a kamarai névsorokba véglegesen fel kell venni. 184 Teller 1932., OÜSZ-javaslatok: Wolf Ernő ügyvéd felszólalása: „Ha egy száz főből álló karaván, melynek egy vödör vize van, és három napja szomjazik, etikai törvényeket kezd hozni, akkor lehet, hogy ez a karaván 96