Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

140 C. C. — De Advocatis, ípsörum Óbligatione et Honorario. 141 Ordo proc. 142 1840. XV. tc. Váltótörvény, 15. fejezet. A váltó ügyvédekről. 143 Weiszler 296 skk. 144 Weiszler 425 skk. 145 Benda III. 83., 85. A nádor naplója: „Advocat Joseph Baloghy's Ansagen: einige advocaten in Pest eine Gesellschaft formiret haben, um den Armen Causanten unentgeltlich beizustehen..." — Az ügyvédek Pongrácz Lajos, Balogh(y) Ferenc, Jón György, Maday Dávid, Ambrózy Pál, Plachy Ferenc. 146 Palugyai, 67. Az 1841. június 21-én létesített választmány tagjai: Adám Ferenc, Ágoston József, Csanády Ferenc, Enzsel Sándor, Háder György, Hubay József, Illés Ádám, Kapczy Tamás, Karlovszky Zsigmond, Kossuth Lajos, Lissoványi László, Luka Ferenc, Román József, Ser jár Antal, Simon Florent, Sztrókay Antal, Tabódy Pál, Tolnay János, Tóth Lőrinc, Ujváry Mihály, Zsivora György. 147 Palugyai 82 skk.: „az ügyvédi kar egyedeinek rendszeresített testületté alakítása szükséges" ... 148 Tóth Lőrinc: Ügyvédi állapotok. Pozsony, 1848. — Szalay László: Ügyvédek, Themis, 1837. — Kaill Nándor: Ügyvédreform, Budapest, 1848. 149 Szalky: Die H. H. Michael Akter, Stephan Bone, Michael Boros, Johannes Fekete, Ignatz Hering, Stephan Hollosy, Ludwig Horváth, Michael Horváth, Johannes Kiss, Joseph Kováts, Johannes Malesevits, Franz Miskey, Emerich Molnár, Karl Molnár, Ludwig Nagy, Anton Nagy, Franz Nyak, Johannes Tengődy, Paul Zuber. 1*0 Károly III. 114. sk. 161 Károly V. 255. — Schneider. ifi2 Weiszler 523 skk. i&3 Vahot 366.: En y ing: Horváth Lajos, Mórócz Ferenc; Fehérvár: Aktér Mihály városi pénztáros, Detrich Zsigmond, Guitman József, Linzer Vilmos, Malosevits János városi ügyész, Nagy Antal, Szölősy Pál, Tengődy János, Vicénty Pál, Wohlmuth Péter, Zsömböry Ede, Szalay Károly, Honig József, Mészöly Kornél; Bicske: Kaszab Lajos, Kósa Dániel, Somogyi Vince, Tóth Antal; Sárbogárd: Mészöly Lőrinc, Miklós Gábor; Mór: Heller István, Körösy Elek, Stark Sándor. 154 Degré, Ügyvédképzés: „a rendelet az eddigihez képest hallatlanul magas képzettséget kívánt az ügyvédektől — azelőtt nagyon kevesen szereztek egyetemi doktorátust. A rendelet célja az Ausztriával való azonosítás mellett a régi magyar ügyvédek leszorítása a pályáról." 155 Landesgesetz und Regierungsblatt für das Königreich Ungarn, III. Jahrgang 18. 1852. Október 7., — VI. Jahrgang 62. 1855. Március 26. 156 Országbírói értekezlet, Ideiglenes törvénykezési szabályok, VIII. fejezet. 1*7 Degré, Ügyvédképzés: „az IT érthetően az abszolutizmus rendszerével szemben az ellenkező túlzásba esett." Nem kielégítő szabályozása miatt a zugirászkodás annyira elterjedt, hogy pl. Fejér megye önálló hatáskörben volt kénytelen ezzel szemben intézkedni. 1868-ban a megyei bizottmány jogi választmánya kidolgozott egy tervezetet, mely szerint Szabályzattal a beadványok írására jogosítottakat három csoportba osztotta. Az első csoportban azok a képesített személyek álltak, akik saját ügyükben bármilyen folyamodványt készíthettek. A másodikba a községi jegyzők tartoztak, akik a község lakóinak minden nem peres ügyében készíthettek beadványt. A harmadik csoportot minden korlátozás nélkül az ügyvédek alkották. A hatásági személyeket minden ügyködéstől eltiltották. (Kadácsiné: Közigazgatás, 81.). 15* Polgár. 159 Degré, Ügyvédképzés II. Az ügyvédi vizsga teljes jogi képesítést adott, tehát aki letette, lehetett bíró, míg a bírói vizsga után ügyvédi gyakorlathoz az ügyvédi vizsgát le kellett még tenni. Ez a kettéválasztás valószínűleg osztrák példára történt és nem volt szerencsés. Az ügy véd jelöltség doktori fokozathoz kötését viszont a fokozat tudományos értéke mindmáig megsínylette. A vizsgabizottságok tagjai kiváló jogászok voltak, a vizsga szigorú, és a bukás% 10—28 között mozgott. 94