Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

kénytelenek az Öregkor nélkülözésével szembenézni... A családja fenntartása végett tartalékait felélő, magát adósságbaverő ügyvédnek még reménye is alig lehet arra, hogy e gazdasági hátrányokat, létalapjának megsemmisülését valaha is kiheverje, vagy pótolni tudja." A kamara javasolta az ügyvédek részére hadbavonulás esetére Németországhoz hasonlóan hadisegély rendszeresítését, kereseti adójuk törlését a szolgálat idejére, ügyeik kamarán belüli helyettesítés általi vitelét, de megjegyzik, hogy a kamara az anyagi nehézségeken segíteni nem tud, mert „tagjainak túlnyomó részénél már-már egészen közel van az anyagi kimerülés állapotához".193 A Székesfehérvári Ügyvédi Kamarának a felszabadulás előtt kiadott utolsó jelentése ismét ezeket az anyagi problémákat hangsúlyozta. Az ügyvédek egyre inkább nélkülözik, írják, az. ingyenmunka (788 kirendelés egy év alatt), a fizetett szabadság hiánya, a betegség alatti keresetnélküliség, a katonai szolgálat terhei, saját erőből ki nem egyenlíthetők. A jelentés kötelességszerűen foglalkozott azzal, hogy a zsidó ügyvédek számaránya 1943. évben nem emelkedett, és hozzáteszi: a jelentés kiadásakor, 1944. május 31. óta a kamara tagjai között már csak egy zsidónak minősülő ügyvéd működik, aki az első világháború 75%-os hadirokkantjaként kivételezett.194 Az ország német megszállása után a törvénykezés rendes menete, a jogélet szinte teljesen megszűnt. A háború, a város bombázása, az ellátási nehézségek és a drágaság az ügyvédi karra is egyre nagyobb terheket róttak. Ehhez hozzájárult a zsidókon túl a liberális gondolkodású ügyvédek üldöztetése: 1944 őszén a nyilasok uralomrajutásukkor elsők között hurcolták el Káltenecker Viktort, az ügyvédi kamara akkori elnökét. Ekkor következett be a város zsidó ügyvédeinek általános deportálása is.195 8. A szocialista típusú ügyvédség kialakulása a felszabadulástól napjainkig Lezárva történelmünk e szomorú és sötét szakaszában az ügyvédség, ezen belül a Fejér megyei ügyvédség történetének vázlatos ismertetését, új szakaszhoz érkeztünk: a felszabadulás után az ügyvédség szocialista átalakulását kell vázolni, azt a nehéz, ellentmondásos, de felfelé ívelő, a történelmi haladás irányában futó utat, amelyet a magyar ügyvédség, a Fejér megyei ügyvédség 30 év alatt megtett. Nem lehet az anyag gazdagsága, a problémák sokrétűsége, az adatok egyrészt hatalmas tömege, másrészt nehezen feltárható volta és hiányosságai miatt itt sem feladatom a teljességre törekvés. Nem is annyira történelem még, inkább mába kapcsolódó, mindnyájunk emlékében élő tegnapunk az, amiről írnom kell. Nem elődeinkről, rólunk szól ez, a rész, ahol a történész realitását eleve befolyásolja az önéletrajz szubjektivitása, ahol a részletek elhagyását indokolja a tudat, hogy azok amúgy is emlékünkben élnek. Mentse ez az írót ott, ahol e részben teljeset nyújtani nem tud. 63